Közösségi média
Legyél te is bátran emberi csontváz!
Mit nehezebb viselni: a passzív dohányzást vagy a passzív agressziót?
A borotvakrém, az ágaskodó ló és a Fájintos
Trafikba lépni ma már egészen más élmény, mint volt hosszú-hosszú időn át.
Az ábrándos pacifizmus ópiumpipája és a mértéktelen dohányos Marx
A 20. század elejének szabadgondolkodói a dohányzást korántsem a személyes szabadság szimbólumaként értelmezték.
Játékszabadság-túróscsuszával az éhséget jóllakatni
A politikusként radikális Csurka István írói munkásságában foglalkozott olykor a dohányzással is.
A nullára zuhant nikotinéhség
Melyik újságot kell kinyitnunk, hogy a pipa jórészt negatív kontextusban kerüljön elő, de ennek ne legyen köze az egészségügyi kockázatokhoz? Ráadásul még a hagyományos értelemben vett dohányzáshoz se?
Bicska, pipa, madzag és dohányzacskó
Miként jelenik meg a dohányzás a magyar ifjúsági regényekben?
Többdimenziós élvezet!
Még az idegenek is dohányoznak – ezzel is utánozva bennünket.
„Kísérletek tétettek e tájon szokatlanabb cikkek termelésével”
A Temesvári Dohánygyár hullámvasútszerű rövid története.
Mi is az a picielt?
Hogyan írt – valószínűleg első magyarként – Szepsi Csombor Márton a dohányról?
Uralni időt, dohányt, embereket
Tarr Béla fontos mestere volt Jancsó Miklós- Előbbi halála újabb alkalmat ad arra, hogy összehasonlítsuk a nagy magyar alkotók munkásságát, azonosságokat és különbségeket keressünk azokban.
Pálcikalábak, beesett arc és remegő kézzel szívott cigaretta
Elmerültünk az ifjúsági lapok bugyraiban, hogy megtudjuk, miként foglalkoztak a dohányzással, az alkohollal és a drogokkal.
Jégverés, kékpenész és a hivatalos degusztátor
Megnéztük, miket írt a biztosítók szaklapja a dohányzással összefüggő ügyekről.
A dohánymorzsák által az asztalból kihasított terület
Úgy illik Krasznahorkai-műhöz a dohányfüst, mint apokalipszishez a végítélet harsonája. Legalábbis a frissen Nobel-díjas szerzőről alkotott sztereotípia erre enged következtetni.
Rossz cigaretta, kanyargó dohányfüst
A szeptember 16-án, 88 éves korában elhunyt Buda Ferencet ismerték Kecskemét költőjeként, ahogy erősen kötődött tájhoz és otthonhoz, történelemhez és emlékezethez.
