Bár szeptember 29-e a kávé világnapja, egyik elkészítési fajtája, a török kávé külön nappal rendelkezik, ez minden év december 5-e – írta tavaly a Hürriyet Daily News. Törökországban számos rendezvénnyel és kóstolókkal ünneplik a török kávét.

Tíz éve, 2013-ban a „török kávékultúra és hagyomány” volt az első ital, amely felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára.

A török kávé az ital elkészítésének módjára, és nem a kávé fajtájára (Arabica, Robusta), illetve nem is a kávé pörkölési (olasz, francia, bécsi) módjára utal. A török stílusú kávéfőzés – más néven török kávé – a kávé egyedi formája, a főzés módjától a tálalásig, a nyugodt fogyasztástól a vele járó jóslásig. Ez egy erős hagyomány, amely még mindig uralkodik, de az eltelt évszázadok során változott is.

A török kávé rövid története

A kávéról akkor szereztek tudomást a törökök, amikor Jemen és Egyiptom 1517-ben az Oszmán Birodalom részévé vált. Más szóval, az araboktól tanultak a kávéról. Az első kávé, amit megkóstoltak, az arabica fajta volt, amelyet az afrikai Etiópiában termesztettek. A cikk szerint először Velencében bukkant fel a kávé az Oszmán Birodalmon kívül Európában, majd innen jutott el francia, angol, német és más területekre, mielőtt Amerikában is fogyasztották volna.

1582-ben az Isztambulban állomásozó velencei követ, Francesco Morosini azt írta, hogy a törökök állandóan összegyűltek, és kis csészékbe töltött fekete forró vizet ittak, és heves vitákat folytattak. A fekete italt „Acqua Nera”, azaz „fekete víz” névvel illette. Lehetséges, hogy nem a ma ismert habos–zaccos török kávét látott a velencei követ, hanem arab kávét, amelyet a kávékészítő egy nagy kancsóból tölt.

„Az én személyes hipotézisem az, hogy csak azután vált a kávé rituálévá, hogy a Porta elfogadta azt. Azonban eltartott egy ideig, mert eleinte úgy gondolták, hogy nem felel meg a vallási előírásoknak, mivel égetett étel volt. Ami azt illeti, az első kávétilalmat 1566–74 között léptette életbe II. Szelim szultán. Azonban 1582-ben, III. Murád szultán uralkodása alatt fia, Mehmed számára tartott esküvői ünnepségen a menetben kávésokat látunk. A Surname-i Hümâyun miniatúráin egy kerekeken guruló kávéboltot ábrázoltak, ami azt bizonyítja, hogy a palotában is elfogadottá vált”

– írta cikkében Aylin Öney Tan. Mint írta, időközben, ahogy a kávé elterjedt a világban, holland kereskedők felismerték a kávé értékét, 1616-ban a jemeni Mocha/Mokha vagy Muha kikötőjéből csempésztek kávécsemetéket, amszterdami üvegházakban termesztették őket, majd 1658-tól kezdve létrehozták az első ültetvényeket távoli földrajzi területeken, például Srí Lankán, Jáván és Szumátrán. A franciák sem maradtak le. Az első kávéültetvényeket 1727-ben Brazíliában hozták létre.

„A kávékereskedelmet elvesztő oszmánok hamar átadták magukat a brazil kávénak. A Hollandia és Franciaország gyarmatain termesztett brazil kávé már 1739-ben eljutott Erzurumba, egy kelet-anatóliai városba, vagyis megmutatta, hogy a nemzetközi kereskedelem nemcsak a piacot, hanem az ízlést is uralta. Összefoglalva, a világ felismerte a saját kezünkből származó kávét, de gyorsan elvesztettük mind a kereskedelmet, mind az eredeti afrikai eredetű török kávé ízét”

– zárult a Hürriyet Daily News írása.

A török kávé készítése

A török kávé elkészítéséhez szükséges alapanyagok és eszközök:

• finomra őrölt kávé,
• őrölt kardamom (opcionális),
• cukor (ízlés szerint),
• hideg víz,
• forraló edény (dzsezva vagy ibrik),
• teáskanál és tűzhely (tradicionálisan faszén, de természetesen gáz- vagy villanytűzhely is megfelelő).

Az elkészítés módjáról a Kávékorzó.hu írt 2012-ben. A megfelelő mennyiségű hideg vizet – adagonként 90–100 ml – öntsük az ibrikbe, adjuk hozzá ízlés szerint a cukrot, majd közepes hőfokon kezdjük el melegíteni, de ne forraljuk fel! Adjuk hozzá az őrölt kávét – adagonként 1–2 púpozott kávéskanál – és a kardamomot (adagonként 1/8 teáskanál). Ne keverjük össze, csak hagyjuk, hogy a kávé „ússzon” a víz felszínén. Amikor a kávéőrlemény kezd süllyedni, akkor keverjük meg néhányszor. A hőfok növekedésével, miután hab képződik a folyadék felszínén, vegyük le az ibriket a tűzhelyről. Ismételjük meg ezt még kétszer vagy háromszor. Fontos, hogy soha ne forraljuk fel az italt! A cél, hogy minél vastagabb hab képződjön. Ha az ital felforr, akkor a hab „elpárolog”. Öntsük a kávét csészébe (hagyományosan fül nélküli kávéscsészében kínálják). Több csészényi adag készítése esetén ajánlott a habot külön kikanalazni a csészékbe, majd a kávét ráönteni.

Nyitókép: Ümit Yıldırım / Unsplash