hero
Tobacco

Rovat:

Olvasmány
Becsült olvasási idő: 2 perc
Egyre gyakrabban lehet majd vízhiány a hazai folyókban

Egyebek mellett a klímaváltozás és a medermélyülés áll a folyamat hátterében.

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá válhatnak az extrém hidrológiai események (köztük a kisvizek) amelyek következményeit a hazai folyók jelentős részén évtizedek óta tartó medermélyülés is súlyosbítja – derül ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az MTI-hez is eljuttatott háttéranyagából.

Az elemzést Józsa János akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, Baranya Sándor, a BME tanszékvezető egyetemi docense és Timár Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára készítette Pósfai Mihály, az MTA elnökének felkérésére.

A medermélyülés jelentősége

A kutatás szerint a 2026 nyarán kialakult, rekord közeli dunai kisvíz jól mutatja, hogy a vízhiány egyre nagyobb kihívást jelent a magyar vízgazdálkodás számára. Mint a szakértők rámutatnak, az alacsony vízállások kialakulásában egyszerre játszik szerepet a felmelegedő éghajlat, a növekvő párolgás, a hosszabb száraz időszakok és a folyók medermélyülése is.

A Duna magyarországi szakaszán az elmúlt hat évtizedben átlagosan közel két méterrel süllyedt a meder, míg a Tiszán és a Dráván az elmúlt évszázadban mintegy másfél méteres szintsüllyedés következett be.

Készülni kell a vízhiányos helyzetekre

A szerzők szerint a jövőben a most még rendkívülinek számító kisvizes helyzetek gyakorisága várhatóan növekedni fog, ezért ezzel stratégiai és tervezési szinten is számolni kell.

Az extrém kisvizek veszélyeztethetik az ivóvízbázisok biztonságát, ronthatják a felszín alatti vízkészletek utánpótlását, fokozhatják a mezőgazdasági vízhiányt, nehezíthetik a hajózást és az ipari vízhasználatot, valamint kedvezőtlen hatással lehetnek a folyók ökológiai állapotára. Szélsőséges esetben az energetikai infrastruktúrák működését is befolyásolhatják.

Az MTA kutatói szerint nincs minden helyzetre alkalmazható egységes megoldás. A kutatások alapján a folyók természetes működésének helyreállítása, a vízvisszatartás növelése, a természetalapú beavatkozások, a hordalékgazdálkodás fejlesztése, valamint a meglévő és új vízügyi létesítmények összehangolt alkalmazása egyaránt hozzájárulhat a klímaváltozáshoz alkalmazkodó vízgazdálkodáshoz. Hangsúlyozzák azt is, hogy a vízlépcsők önmagukban nem képesek többletvizet létrehozni, ezért a vízgazdálkodási döntéseket mindig az adott térség hidrológiai, ökológiai és társadalmi sajátosságainak figyelembevételével kell meghozni.

Borítókép: Sirályok a Duna partján Budapesten, 2021. február 14-én (Fotó: Földi Bence / Tobacco)