A nikotintartalmú termékek szabályozásáról szóló viták sokáig elsősorban arról szóltak, hogy egy adott termék forgalmazását engedélyezni vagy betiltani kell-e. Az új generációs nikotintartalmú termékekkel foglalkozó Global Institute for Novel Nicotine (GINN) szerint azonban a szabályozóknak egy ennél alapvetőbb kérdésre is választ kell adniuk: „Milyen követelményeknek kell megfelelniük a nikotintermékeknek, ha jogszerűen elérhetők a piacon?” A hangsúly így a puszta piaci hozzáférésről a termékek minőségére, biztonságára, átláthatóságára és a gyártók elszámoltathatóságára helyeződhet át.

A teljesítményalapú szabályozás olyan mérhető követelményeket határozna meg, amelyeknek a termékeknek a piacra kerülés előtt és azt követően is meg kell felelniük. Ezek közé tartozhat a gyártás állandósága, az összetevők minősége, a szennyezőanyagok határértéke, a nikotintartalom pontossága, a termék stabilitása, a megfelelő címkézés, a gyermekbiztos csomagolás, valamint a nemkívánatos események nyomon követése. A megközelítés lényege, hogy a szabályozó ne csupán azt kérdezze: „Létezhet-e ez a termék?”, hanem azt is: „Megfelel-e folyamatosan azoknak a szabványoknak, amelyek a fogyasztók védelméhez szükségesek?”

A GINN szerint ehhez más közegészségügyi ágazatok már működő rendszerei is mintát adhatnak. A gyógyszerek, az orvostechnikai eszközök és az élelmiszerek esetében a szabályozás nem ér véget a piacra lépés engedélyezésével: a gyártóknak folyamatosan teljesíteniük kell a minőségi és biztonsági előírásokat, a hatóságok pedig ellenőrizhetik a megfelelést és beavatkozhatnak, ha szükséges. A nikotintartalmú termékeknél is hasonló szemléletet lehetne alkalmazni, amelyben a termékengedélyezés nem a felügyelet végét, hanem egy folyamatos ellenőrzési folyamat kezdetét jelenti.

A teljesítményalapú rendszer egyúttal az innovációt is ösztönözheti. Ha a gyártók egyértelmű, tudományosan megalapozott elvárásokkal szembesülnek, nagyobb ösztönzést kaphatnak a minőségbiztosítás javítására, a gyártási folyamatok fejlesztésére, a szennyezőanyagok csökkentésére és az összetevők következetességének biztosítására. A szabályozásnak ugyanakkor nem kell statikusnak maradnia: „A jó kormányzás alkalmazkodik az ismeretek fejlődéséhez” – vagyis az új tudományos eredmények alapján módosíthatók a műszaki követelmények, a vizsgálati módszerek és a címkézési előírások a GINN szerint.

A megközelítés a fogyasztói bizalom erősítésében is szerepet játszhat. A független vizsgálatok, a pontos nikotintartalom-feltüntetés, az összetevők átlátható közlése és a megbízható minőségbiztosítás egyértelműbbé teheti, hogy milyen ellenőrzésen esnek át a legálisan forgalmazott termékek. Ha egy termék nem teljesíti az előírásokat, a hatóságok számára világosabb alapot jelenthet a korrekció, a visszahívás vagy más végrehajtási intézkedés. Ez az egész ellátási láncban növelheti az elszámoltathatóságot.

A GINN szerint a teljesítményalapú szabályozás különösen azért lehet fontos, mert a nikotinpiac gyorsan változik, és a jövőben olyan új technológiák is megjelenhetnek, amelyek nem illeszkednek a jelenlegi termékkategóriákba. A technológiaspecifikus szabályozás helyett a mérhető jellemzőkre építő rendszer rugalmasabban alkalmazkodhatna az újításokhoz.

„A hatékony szabályozást nem pusztán az alapján kell megítélni, hány terméket távolít el a piacról”

– áll az érvelésben –, hanem azt is vizsgálni kell, hogy képes-e átlátható, elszámoltatható és tudományosan megalapozott keretet teremteni a fogyasztók védelméhez, miközben ösztönzi a nikotinszektor folyamatos fejlődését.

Borítóképünk illusztráció (Forrás: pch.vector / Magnific)