Az idősödő munkavállalókat érintően sok sztereotípia lappang. A magyar piacon, ha nem is kimondva, de érezhetően hátrányos helyzetűnek számítanak az ötven fölöttiek. Pedig a foglalkoztatásuk lassan már nem számít kuriózumnak, a társadalmi és munkaerőpiaci trendek kikényszerítik.
„Az év elején kijött az Európai Bizottság által összeállított Zöld könyv az idősödésről tanulmány- és javaslatcsomag. Ebből kiderül, hogy az európai társadalmi átalakulás miatt elkerülhetetlen lesz az idősödő munkavállalók hangsúlyosabb bevonása a munka világába. Ameddig egyre nagyobb hiányokkal küzdenek a munkáltatók, addig az ötven év fölöttiek 41%-a nem dolgozik. Logikusan a két jelenség egymás problémáinak megoldását jelenthetné”
– véli a toborzási szakértő.
A sztereotípiák az idősödő munkavállalók ellen szólnak
„A legtöbb ötven év feletti munkavállalók ellen felhozott kifogások pusztán rossz beidegződések”
– szögezi le Somodi Bettina. Tapasztalatai alapján három fő sztereotípia nehezíti meg az idősödő munkavállalók számára, hogy ugyanúgy találjanak munkát, mint a fiatalok.
„Sokszor felmerül, hogy korral az emberek rugalmatlanabbá, a szokások rabjaivá válnak. A gyakorlat épp ezzel ellentétes. Mivel már túl vannak a gyerekekről való gondoskodáson, befejezték az iskoláikat, és alaposan kitanulták a szakmájuk fortélyait, inkább rugalmasabbak, könnyebben alkalmazkodók az idősödő munkavállalók.”
A toborzási tanácsadó emellett arra is rávilágít, hogy a fizetési igények nagysága mára már nem kortól függ. „A Beck & Partners fejvadász cég toborzási specialistájaként azt tapasztalom, hogy inkább önbizalom és személyes ambíciók függvénye a fizetési igény nagysága. A fiatalok sokszor bátrabbak, míg az idősödők, tudván, hogy eleve nehezebb helyzetből indulnak neki az álláskeresésnek, akár az igényeik alá lőnek árban. Ez nem feltétlen jó, hiszen a saját komfortérzetüket erodálják, de a jelenség rácáfol a sztereotípiára.”
Ehhez hasonlóan értékelhető az idősödő munkavállalók digitális átállásra való hajlandósága. Bár él a sztereotípia, hogy az Y generációnál idősebbek elesetten állnak a technológiai vívmányok előtt, ez pusztán tévhit. A BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara 2500 kkv-t kérdezett meg a témában, és a felmérésükből kiderült: szakterület függvénye, ki hogyan viszonyul a digitális eszközökhöz – a kor lényegtelen.
Az idősödő munkavállalók erényei sokszor elsikkadnak
Egy sor érv szól az ötven fölötti munkavállalók alkalmazására. Bettina szerint ezek közül is a legfontosabb a lojalitás. Míg a fiatalok bátrabban, rendszeresebben váltanak munkahelyet, addig az idősödő munkavállalók más távlatokban, más célokat szem előtt tartva keresnek munkát.
„Jellemzően az utolsó váltásukra készülnek, és azt a helyet keresik, ahol tisztes körülmények között dolgozhatnak, és ahonnan majd el tudnak menni nyugdíjba.”
A lojalitáson túl a szakértelem, a tapasztalat mind a szakterületen, mind az emberekkel közös munkában és az alkalmazkodási képesség mind-mind fontos munkavállalói erények. „A generációs különbség itt is tetten érhető” – állítja Somodi Bettina.
„A fiataloknak sokszor nincs türelme kivárni, hogy egy munkahelyen beálljon a munkájuk rendszere, elnyerjék a kollégák megbecsülését, kiforrja magát a pozíciójuk. Érthető, hiszen ezer és egy elérendő karrier- és magánéleti cél lebeg előttük. Ez a sürgető kényszer az idősebbekben nincs meg, mert már egy teljesen másik életszakaszban járnak.”
A koronavírus elleni védőoltások elterjedése óta ismét visszaállt a korábbi trend: megnövekedett a munkaerő utáni igény. Ennek betöltésére érdemes mielőbb, a megszokottól akár eltérő alternatívákat keresni. Az idősödő munkavállalók hangsúlyosabb bevonása hatékony, céges megújítást lényegében nem igénylő megoldást jelenthet.
