Az Európai Bizottság 2026. május 22. és augusztus 14. között nyilvános konzultációt folytatott a dohánytermékekről szóló 2014/40/EU irányelv, valamint a dohánytermékek reklámozására vonatkozó 2003/33/EK irányelv felülvizsgálatának előkészítésére – közölte a Vaping Post. Az előzetes eredményekről a Tobacco 2026/08-as számában írtunk bővebben.

Az uniós intézmény szerint a kezdeményezés célja az volt, hogy összegyűjtse a lakosság és az érintett szervezetek véleményét, illetve bizonyítékait a hatásvizsgálathoz. Összesen 41 694 válasz érkezett, amelyek közül egy pontosan azonos másolat eltávolítása után 41 693-at vettek figyelembe az elemzésben. A válaszadók 95,4 százaléka magánszemély volt, 3 százalékuk gazdasági szereplőként nyilatkozott, a fennmaradó részt pedig egyebek mellett civil szervezetek, kutatóintézetek és hatóságok képviselői adták. Az Európai Bizottság külön hangsúlyozta, hogy a konzultáció eredményei nem tekinthetők az uniós lakosság reprezentatív véleményének, és az összefoglaló nem tükrözi az intézmény hivatalos álláspontját.

Összehangolt, szigorításellenes vélemények

A válaszok jelentős része nem támogatta a szigorúbb dohány- és nikotinszabályozást. A résztvevők 55,1 százaléka nem értett egyet vagy részben nem értett egyet azzal az állítással, hogy a dohány- és nikotinfogyasztás, valamint a másodlagos füst és aeroszol hatásainak mérséklését célzó intézkedések társadalmi szempontból előnyösek. Ezzel szemben 13,2 százalékuk egyetértett vagy részben egyetértett, 29,2 százalékuk pedig semleges álláspontot képviselt. A nemzeti szabályozások eltéréseit a válaszadók 72,1 százaléka nem tartotta a belső piac működését akadályozó tényezőnek. Hasonlóan, 82,1 százalékuk nem támogatta azt az elképzelést, hogy az Európai Bizottságnak olyan mechanizmusra lenne szüksége, amely lehetővé teszi a gyorsabb szabályozási reakciót a piaci fejleményekre. Az összesítés ugyanakkor jelentős különbségeket takart az egyes érdekcsoportok között.

Az Európai Bizottság megállapította, hogy a konzultációban részt vevők több mint egyharmada, összesen 14 418 válaszadó kapcsolódott olyan kampányhoz, amelyben legalább tíz, a zárt kérdésekre adott válaszok alapján azonos vagy közel azonos hozzászólást azonosítottak. A 32 feltárt kampányból 27 a szigorúbb szabályozás ellen irányult, és ezek 14 233 hozzászólást, a teljes mennyiség 34,1 százalékát tették ki. A legnagyobb kampány Lengyelországból, a második legnagyobb pedig szinte teljes egészében Spanyolországból érkezett. Az Európai Bizottság – állítása szerint – a kampányokat a szabályozási iránymutatásban meghatározott módszertan alapján, a zárt kérdések válaszmintáinak összevetésével azonosította; az egyedi hozzászólások tartalmi elemzését nem mesterséges intelligenciára bízta.

A jelentés arra is kitért, hogy a vállalkozások költségeire vonatkozó számszerű adatok értékelésére nem volt elegendő információ: a cégeknek mindössze 1 százaléka töltött ki legalább egy ilyen mezőt, és csak négy válasz volt értelmezhető forgalomarányos költségbecslésként.

Eltérő percepciók

A fiatalok termékhasználatával és a piac szabályozásával kapcsolatos válaszok szintén eltértek az egyes csoportok között. Az uniós állampolgárként válaszolók 71,4 százaléka a cigarettát és a sodródohányt jelölte meg a fiatalok számára vonzó termékként. A hatóságok és a civil szervezetek ezzel szemben leggyakrabban a nikotintartalmú elektronikus cigarettát emelték ki: az arány 81,8, illetve 73,3 százalék volt, a nikotintasakokat pedig mindkét csoport jelentős része vonzónak tartotta. A fiatalok dohánytermékekhez való hozzáférésében a magánszemélyek elsősorban a baráti kapcsolatokat és az illegális vagy informális értékesítőket nevezték meg. A hatóságok és a civil szervezetek ezzel szemben az online értékesítést és a közösségi médiát is jóval fontosabb csatornának ítélték. A digitális reklámozás hatásáról a válaszadók 74,6 százaléka nem gondolta úgy, hogy az növelné a fiatalok termékhasználatát, a hatóságok, civil szervezetek és kutatóintézetek viszont jellemzően nagyobb jelentőséget tulajdonítottak ennek.

A nyomonkövethetőség és a jogérvényesítés kérdésében a válaszadók 68,7 százaléka ellenezte, hogy az uniós dohánytermék-nyomonkövetési rendszert más termékkategóriákra is kiterjesszék. A vállalkozások körében ezzel ellentétes tendencia mutatkozott: 53,4 százalékuk támogatta a kiterjesztést, míg az üzleti szövetségek többsége ellenezte. A hatóságok, civil szervezetek és tudományos intézmények általában fontosnak tartották a gyártók és importőrök pontos adatszolgáltatását, valamint az illegális kereskedelem felderítését segítő eszközöket. A gazdasági szereplők megítélése megosztottabb volt. A nyomonkövetési rendszer kiterjesztéséről és az adatszolgáltatási kötelezettségek szigorításáról kialakult vélemények jelentősen függtek attól, hogy a válaszadó a közegészségügyi, a piaci vagy az adminisztratív szempontokat helyezte-e előtérbe.

Az ízesítési tilalom és az egységes csomagolás komoly ellenállást váltott ki

Az új termékintézkedések közül az ízesítések betiltása váltotta ki az egyik legerősebb ellenállást a vállalkozások körében. A cégek 67,4 százaléka jelentős vagy magas működési hatással, 52,8 százaléka pedig jelentős vagy magas költséggel számolt egy ilyen intézkedés esetén. Az ízesítésekre utaló megnevezések tiltását a vállalkozások 57,7 százaléka, a nikotinkoncentráció csökkentését pedig 50,8 százaléka tartotta jelentős működési hatású lépésnek. A cégek és az üzleti szövetségek legalább 12 hónapos felkészülési időt tartottak szükségesnek, és egyértelműbb útmutatást kértek. Miközben a hatóságok és a civil szervezetek jellemzően támogatták a szabályozás kiterjesztését az új termékkategóriákra, az uniós állampolgárok többsége nem érzékelt olyan szabályozási hiányosságot, amely indokolná a jogszabályi hatály bővítését.

A csomagolásra és a reklámozásra vonatkozó intézkedések megítélése különösen megosztó volt. Az egységes, márkajelzéseket korlátozó csomagolás bevezetését a válaszadók 85,8 százaléka ellenezte abból a szempontból, hogy az javítaná-e a belső piac működését; 80,7 százalékuk pedig nem értett egyet azzal, hogy ez az intézkedés hatékonyabban védené a közegészséget. A civil szervezetek és a hatóságok ezzel szemben többségében támogatták az egységes csomagolást, és a nagyobb egészségügyi figyelmeztetéseket is hatékonynak tartották. A magánszemélyek, a vállalkozások és az üzleti szövetségek általában kevésbé ítélték eredményesnek a vizsgált csomagolási és címkézési intézkedéseket.

A konzultációhoz csatolt dokumentumok ugyancsak jól mutatták a szabályozásról szóló vita fő törésvonalait. A gazdasági szereplők, a kereskedői és termelői szervezetek, valamint az üzleti szövetségek elsősorban az aránytalanul szigorú intézkedések, az ízesítési tilalmak és az egységes csomagolás lehetséges társadalmi-gazdasági, foglalkoztatási és illegális kereskedelmi következményeire hívták fel a figyelmet. Általában támogatták az égéssel járó termékektől eltérő kockázati kategóriák figyelembevételét a nem éghető alternatívák szabályozásában. A civil szervezetek és a hatóságok ezzel szemben széles körű, a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményéhez (FCTC) igazodó felülvizsgálatot szorgalmaztak, amely a dohány- és nikotintartalmú termékek mellett a szintetikus nikotint tartalmazó és az egyszer használatos termékekre is kiterjedne. A kutatóintézetek az égést a dohányzással összefüggő ártalmak elsődleges forrásaként azonosító tudományos eredményekre hivatkoztak, és kockázatarányos szabályozást sürgettek. A fogyasztói dokumentumokban gyakran jelent meg az a vélemény, hogy az alternatív termékek segítettek a dohányzás felhagyásában, miközben a válaszadók az ízesítési tilalmak és az illegális piac bővülésének lehetséges kapcsolatára is figyelmeztettek.

Borítóképünk illusztráció (Forrás: Magnific)