„A bűnügyi szakterület tapasztalatai alapján a hazai illegális cigarettapiac jelentősen visszaesett, ezzel párhuzamosan a fogyasztási dohány illegális piaca felerősödött. A lefoglalási adatok is ezt támasztják alá”

– közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Magyar Narancs hetilappal. Az újság a 2021. december 2-i számában közölt összeállítást a cigarettacsempészet magyarországi helyzetéről Csendben elpöfög címmel.

A NAV adatai szerint az év első kétharmadában, január és szeptember között 112 millió szál cigarettát (9 milliárd forint értékben), 10 tonna finomra vágott dohányt (5 milliárd forint értékben) és 54 tonna egyéb fogyasztási dohányt (364 millió forint értékben) foglaltak le az adóhatóság munkatársai.

Fehérorosz pöfékelnivaló

A lap idézte a KMPG piackutató cég 2020-as adatait, amelyek szerint tavaly 7,9 milliárd szál cigarettát szívtak el Magyarországon. Ebből 300 millió volt hamisított és/vagy csempészett, ezzel 18 milliárd forintos kár érhette a költségvetést.

A NAV adatai szerint az Ukrajna felőli csempészet a járvány alatt csökkenni indult, de a Fehéroroszország felőli behozatal megugrott. „A fehérorosz vonal erősödése »uniós tendencia is egyben«” – írja a Magyar Narancs a NAV nyomán.

„(…) az illegális gyártásban elsősorban a lengyel, az ukrán és a moldovai szervezett bűnözői csoportok vesznek részt”

– közölte a NAV a lappal. A cikkből az is kiderül, hogy a legtöbb illegális dohányterméket Magyarország északkeleti három megyéjében szívják el (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar).

„Marika nénik” és serpák

A cikk a határ menti csempészettel is bővebben foglalkozik. Béres-Deák Attila jogi tanácsadó, vámszakértő a Magyar Narancsnak azt mondta, „az elkövetői kör a háziasszonyoktól kezdve a gazdasági társaságokig bezárólag igen színes. A nagyobb műveletek gyártóktól indulnak el, a fuvarozócégek viszik az árut, a kamionsofőrök olykor nem is tudják, hogy cigarettát szállítanak.” A termékek aztán szerinte „Marika néniknél” kötnek ki, akik pár tízezer forintos kiegészítő jövedelemért cserébe terítik az árut.

A NAV tájékoztatása szerint a nagyobb mennyiségeket „fedőáruval” együtt hozzák be Magyarországra, a kisebb szállítmányokat a zöldhatár nehezebben járható szakaszain gyalogosan, vagy éppen csónakkal, drónnal, sárkányrepülővel, esetleg repülővel szállítják át. Az árut a határsávból helyi munkanélküliek „serpaként” viszik járművekhez vagy határ közeli épületekhez.

„A Covid-19 miatt a közúti forgalom visszaesésével Európa-szerte erősödött a vízi, légi és vasúti forgalomban történő csempészet”

– fogalmazott a NAV a lap szerint. A Magyar Narancs megjegyezte, Béres-Deák Attila szerint előfordul, hogy a csempészek „egy kisebb adagot beáldoznak, hogy a hatósági intézkedés ideje alatt egy nagyobb szállítmánnyal átslisszolhassanak”.