A Paiter Suruí közösség 1981-ben kiűzte földjéről az utolsó betolakodókat, de nehéz döntéssel szembesült: mi legyen a hátrahagyott kávéültetvényekkel – kezdte a globális kávékrízisről szóló riportsorozatának legutóbbi részét a brit The Guardian.
Egyesek a múlt gyarmatosító erőszaka miatt elpusztították az ültetvényeket, mások viszont megkímélték a bokrokat. Több mint 40 évvel később a megmaradt ültetvények fontos megélhetési forrássá váltak, és a környezet védelmét is szolgálják. Celeste Paytxayeb Suruí szerint ma a kávé a közösség számára az erdő megőrzésének eszköze, az általuk termesztett „amazonasi robusta” pedig egyre elismertebb minőségű termék.
Robusta-reneszánsz
A robusta kávét sokáig alacsonyabb minőségűnek tartották az arabicához képest, de a kutatók azon dolgoznak, hogy javítsák hírnevét és minőségét. Ez nemcsak ízlés kérdése, hanem alkalmazkodás is a klímaváltozáshoz, mivel a robusta jobban bírja a magasabb hőmérsékletet. Ennek köszönhetően aránya a globális kávétermelésben jelentősen nőtt az elmúlt évtizedekben. Ugyanakkor a klímaváltozás minden kávéfajtát érint: Brazíliában például jelentősen nőtt a forró napok száma.
Bár a robusta ellenállóbb, nem immunis a szélsőséges időjárásra. A 2024-es aszály Rondôniában például 40%-kal csökkentette a termést egyes ültetvényeken, ami hozzájárult a globális kávéárak emelkedéséhez is. A kutatások szerint ráadásul 2050-re a kávétermesztésre alkalmas területek akár felére is csökkenhetnek. Emiatt világszerte új, ellenállóbb fajták nemesítésén dolgoznak, amelyek jobban bírják a hőséget, a szárazságot és a kártevőket.
Fenntartható kávétermesztés
Brazíliában az Embrapa kutatói jelentősen növelték a robusta termelékenységét, és új hibrideket fejlesztenek jobb íz és ellenálló képesség érdekében. A minőség javításában kulcsszerepe van a betakarítás és feldolgozás módjának is. A kisebb családi gazdaságok, különösen Rondônia erdős régióiban, egyre sikeresebbek a prémium robusta előállításában. Az erdők közelsége előnyös a kávénövények számára, ugyanakkor a múltbeli erdőirtások miatt ma már a terület jelentős része legelő.
A fenntartható kávétermesztés jó példája a Suruí közösség erdőfelújítási programja és más helyi családi gazdaságok gyakorlata. Ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy a magasabb árak nagyüzemi, környezetkárosító termelést ösztönöznek majd a jövőben.
Szakértők szerint fontos a tudatos fogyasztás és a kormányzati támogatás, valamint az őslakos közösségek munkájának elismerése. A jövőben a kávé és más erdei termékek fenntartható hasznosítása, illetve a kollektív fellépés lehet kulcsfontosságú az Amazonas és a kávétermelés megőrzésében.
Borítókép: Kávécserjék Brazíliában, 2025-ben (Fotó: PROJETO CAFÉ GATO-MOURISCO / Unsplash)
