Indonéziában olyan, akár 25 ezer éves emberi fogakat találtak, amelyek arra utalnak, hogy a vadászó-gyűjtögetők rendszeresen egész bételdiót szopogattak annak fájdalomcsillapító és pszichoaktív hatásai miatt – írja a New Scientist.

A felfedezés a Celebesz (Szulavézi) szigetén található Maros-Pangkep barlangrendszerhez köthető, ahol a kutatók mintegy tíz éve egy 16–25 ezer éves, három fogat tartalmazó állkapocstöredéket találtak. A fogakon szokatlan, lekerekített barázdákat figyeltek meg, amelyeket a szakértők korábban nem láttak. Egy másik barlangból később 6000–8000 éves, hasonló kopást mutató fogak kerültek elő.

Adam Brumm, a brisbane-i Griffith University kutatója szerint „nagyon keveset tudunk legelterjedtebb pszichoaktív szereink eredetéről”, ezért különösen érdekes, hogy már 25 ezer évvel ezelőtt is használhattak az emberi agyműködést befolyásoló növényeket. A fogak kopása arra utal, hogy egy kemény, gömbölyű tárgyat rendszeresen előre-hátra mozgattak a szájban, miközben szopogatták és rágcsálták. A használat olyan intenzív lehetett, hogy egyes fogakon az idegközpontok is szabaddá váltak, ami komoly fájdalommal járhatott. A kutatókat ez a jelenség a 19. századi pipázók fogkopására emlékeztette, akiknél a pipa hosszú ideig tartó szájban tartása okozott hasonló károsodást. Brumm egy egész bételdióval saját magán is kísérletezett:

„keserű, fanyar íze volt, amitől elzsibbadt a szám”.

A kutatók – akik eredményeiket a Science Advances tudományos folyóiratban közölték – szerint a nyomokat az egészben szopogatott bételdió okozhatta. A bételdió valójában az arékapálma (vagy bételpálma) termésének magja, amelynek egyik pszichoaktív vegyülete az arekolin. Napjainkban a bételdiót általában feldarabolják, oltott mésszel keverik, majd rágják, ami eltérő fogkopási mintázatot eredményez. A kutatók laboratóriumi kísérleteinek eredményei azonban arra utalnak, hogy az egész bételdió szopogatása és rágása is elegendő arekolint szabadíthat fel ahhoz, hogy élettani hatást váltson ki.

Az elméletet tovább erősítette, hogy a kutatók arekolin nyomait is kimutatták az ősi fogakon. A szerzők szerint ez alapján a leletek az emberi történelem eddigi legrégebbi régészeti bizonyítékát jelenthetik a rendszeres pszichoaktív szerhasználatra – még a legkorábbi ismert sörfőzésnél is régebbről. A felfedezés egyúttal arra utalhat, hogy a növényi eredetű stimulánsok és fájdalomcsillapító hatású anyagok használata jóval mélyebb múltra tekint vissza, mint azt korábban feltételezték.