A nyugat-salvadori hegyoldalon élő Oscar Leiva számára a kávétermesztés egyre kiszámíthatatlanabbá vált – kezdte a globális kávékrízisről szóló riportsorozatának legutóbbi részét a brit The Guardian (az előző, kolumbiai riportot itt szemléztük).
A korábban jól ismert évszakos minták felborultak: a virágzás túl korán kezdődött, majd leállt, ezt pedig hőhullám követte. A megmaradt termés egyenetlen, gyengébb minőségű és drágább előállítani. Leiva családja szerint régebben a csapadék és a betakarítás időpontja megbízhatóan tervezhető volt, ma viszont a metszésről, trágyázásról vagy a munkaerő felvételéről szóló döntések inkább bizonytalan találgatások.
Szerkezeti problémák
El Salvador gazdaságában a kávé hosszú időn át meghatározó szerepet játszott. Az 1970-es évek közepén az ország a világ egyik vezető kávétermelője volt, ám a termelés jelentősen visszaesett, ami mögött nemcsak piaci okok állnak, hanem földszerkezeti változások, erősödő klímaváltozási hatások és a vidéki népesség elvándorlása is. A kisgazdák számára a kiszámíthatatlan időjárás csökkenti a terméshozamot és a minőséget, miközben nincs pénzügyi tartalékuk a veszteségek kezelésére. A problémákat tovább súlyosbítja, hogy a kávé világpiaci ára erősen ingadozik. Bár 2025 elején rekordmagasságba emelkedett az arabica ára, a szakértők szerint a kolumbiai, brazil és más termelők növekvő kínálata miatt hamarosan jelentős áresés várható.
Kutatók szerint a kávéágazat egyszerre küzd környezeti és társadalmi válsággal: a magasabb hőmérséklet, a kiszámíthatatlan csapadék és a betegségek rámutatnak a hagyományos termelési modell gyengeségeire.
Ki veszít a végén?
Hondurasban is hasonló nehézségekkel szembesülnek a termelők. A klímaváltozás miatt nőnek a költségek: a talajvédelem, az árnyékfák kezelése, a betegségek ellenőrzése és az új ültetvények létrehozása jelentős befektetést igényel. Eközben a műtrágya ára emelkedett, a munkaerő hiánya pedig növeli a béreket. Sok gazda ezért kénytelen a kávécseresznyét feldolgozás előtt, alacsonyabb áron eladni, vagy közvetítők kénye-kedvétől függ, ami tovább csökkenti a nyereségét.
A klímaváltozás azt is átalakítja, hogy hol lehet egyáltalán kávét termeszteni: az alacsonyabban fekvő ültetvények egyre inkább szenvednek a hőségtől és a kártevőktől, ezért a termelés fokozatosan magasabb hegyvidéki területekre tolódik.
Bár léteznek alkalmazkodási megoldások – például árnyékfák telepítése, talajmegújítás vagy speciális kávépiacok elérése –, ezek sok termelő számára túl költségesek. Emiatt egyre több gazda hagy fel a kávéval, más növényekre vált vagy eladja földjét, miközben a kérdés nyitott marad: ki engedheti meg magának az alkalmazkodást, és ki marad végül a változások vesztese.
Borítókép: Kávécseresznyék Hondurasban, 2022-ben (Fotó: Persy Cabrera / Unsplash)
