20-tól 41 napig lehetnek szabadságon más országokban

A Harvard Business Review 20 országban végzett kutatásokat aszerint, hogy egy évben hány fizetett szabadnapot kapnak a munkavállalók.

Mindezt összehasonlították az Egyesült Államokban lévő szabályozással, ahol egy átlag dolgozó egy éves szolgálati idő után 10 nap fizetett szabadságot kap, amellyel egyébként csak a dolgozó amerikaiak 25 százaléka vesz ki teljesen. A legkevesebb éves fizetett szabadnappal Ausztrália bír (28 nap), a lista élén pedig Svédország és Brazília áll, 41 nappal.

A kutatás végeredményeként megállapították, hogy az egyes résztvevők kipihentsége összefüggött későbbi produktivitásukkal.

Hosszabb szabadság, hosszabb előkészületek, nehezebb visszatérés, még több stressz

A fentebb említett kutatásból az is kiderül, hogy sok esetben azok a dolgozók is túlterheltnek érzik magukat, akik hosszabb szabadságot is megengedtek maguknak. 

A hosszabb szabadsággal rendelkező országok megkérdezetteinek 26 százalék érezte magát fáradtabbnak visszatérve a munkába, aminek oka az, hogy a hosszú előkészületek után a pihenés alatt feltornyosult munkából adódó stresszel is meg kell küzdeniük.

„Fontos, hogy a szabadságon lévőknek megfelelő helyettesítést tudjunk biztosítani, különben az egész pihenés rémálommá változik. Gyakran csak előre tervezéssel vagy csökkentett üzemeléssel oldható meg a szabadságolás, azonban ez később visszahozza a befektetett energiát akár profit formájában is”

– tette hozzá Nagy Béla a Comline Budapest ügyvezetője, aki egyébként vezető értékesítési tréner és coach.

Kiknek van leginkább szüksége pihenésre

Az évente 120 cég közel 2000 értékesítőjét képző magyar tréningcég, a Comline Budapest jelenlegi, hazai ügyfélállományán azt tapasztalja, hogy a cégvezetők és különösen a második embereik, továbbá az értékesítési vezetők munkaköre tartozik a legstresszesebb pozíciók közé.

„Természetesen mindenkinek van mit kipihenni nyáron, de ha a cégvezetők, helyetteseik és az értékesítési vezetők nem pihennek, az könnyen a rozsdásodás, kiégés jelenségéhez fog vezetni. Tapasztalataink szerint a kipihent dolgozók produktivitása legalább 15 százalékkal meghaladja azokét, akik nem vették komolyan a nyári pihenést”

– fogalmazott Nagy Béla.

Nyitóképünk illusztráció (Fotó: Ryan Jacobson / Unsplash)