Az Európai Parlament a közelmúltban elutasította a biztonságosabb nikotintermékek minimális adóztatására vonatkozó két különböző javaslatot is, ami fontos fejlemény az uniós dohányadózási szabályok felülvizsgálatában.

Amint arról mi is beszámoltunk, június 17-én az Európai Bizottság indítványát, amely minden nikotintermékre – a kockázati különbségektől függetlenül – magasabb adót vetett volna ki, 439–181 arányban utasították el.

Ugyanezen a napon az Európai Parlament gazdasági és monetáris bizottságának (ECON) jelentése is megbukott, amely a „kevesebb ártalom, alacsonyabb adó” elve alapján differenciált adózást javasolt az alternatív nikotintermékek számára, de ezt már jóval szorosabb, 320–308 arányú szavazással vetették el – írja a Filter.

A döntések tétje az uniós dohányadó-irányelv (TED) módosítása, amely első alkalommal terjesztené ki az adózási szabályokat az új generációs nikotintartalmú termékekre is. Az ártalomcsökkentés hívei régóta bírálják az Európai Bizottság tavalyi javaslatát, mert szerintük a túlzott adóemelések csökkentenék a dohányosok ösztönzését arra, hogy kevésbé káros termékekre váltsanak, miközben az illegális piacot erősíthetnék. Az ECON-jelentést többen kedvezőbb kompromisszumnak tekintették, mivel elismerte, hogy az egyes nikotintartalmú termékek eltérő egészségügyi kockázatot jelentenek, még akkor is, ha az elektromos cigaretták esetében szintén adóemelést javasolt.

A szavazások értelmezése megosztotta az ártalomcsökkentés támogatóit. A svéd Vejpkollen főszerkesztője, Stefan Mathisson szerint a szoros eredmény biztató jel. Mint fogalmazott:

„Ez azt jelenti, hogy az Európai Parlament közel fele pozitívan vélekedik a jelenleg piacon lévő ártalomcsökkentő termékekről. […] Még ha ez rövid távon visszalépésnek is tűnik, azt is jelenti, hogy a fogyasztók, a tudósok és az iparág érdekképviseleti munkája valóban hatással van az európai parlamenti képviselőkre.”

Elemzők ugyanakkor arra is rámutattak, hogy egyes képviselők szavazatait belpolitikai megfontolások – például a közelgő svéd választások – is befolyásolhatták.

A parlamenti döntés ugyan politikailag jelentős, jogilag azonban nem kötelező erejű. Peter Beckett uniós szakpolitikai szakértő emlékeztetett: „Ez adóügy; az Európai Tanácsnak egyhangúlag kell elfogadnia, és csupán ki kell kérnie a Parlament véleményét.” A végső döntést így a 27 tagállam állam- és kormányfőiből, valamint az Európai Tanács elnökéből és az Európai Bizottság elnökéből álló Tanács hozza majd meg. Beckett ugyanakkor Mathissonhoz hasonlóan úgy véli, hogy a szavazási eredmények fontos politikai jelzést adnak: a Bizottság javaslatának egyértelmű elutasítása és az ECON-jelentés szoros veresége arra utal, hogy az európai parlamenti képviselők jelentős része már elismeri az ártalomcsökkentés szerepét az uniós nikotinpolitikában.

Borítóképünk illusztráció (Fotó: Guillaume Périgois / Unsplash)