A Global Institute for Novel Nicotine elemzése szerint az Európai Unió a következő években alapjaiban alakíthatja át a nikotintartalmú termékek szabályozását. A dohánytermékekre vonatkozó uniós irányelvek felülvizsgálata során ugyanis egyre élesebben rajzolódik ki a vita arról, hogy minden nikotintartalmú terméket azonos módon kell-e kezelni, vagy a szabályozásnak figyelembe kellene vennie az egyes termékkategóriák eltérő kockázatait.
A kérdés különösen aktuális az e-cigaretták, a hevített dohánytermékek és a nikotinpárnák térnyerésével. Míg egyes döntéshozók szerint minden nikotintartalmú termék szigorú korlátozást és magas adóterhet érdemel, mások úgy vélik, hogy a tudományos bizonyítékok alapján különbséget kell tenni az égéssel működő és az égésmentes alternatívák között.
A vita egyik fontos állomása volt, hogy az Európai Parlament nemrég elutasított egy olyan jelentést, amely támogatta volna a füstmentes nikotintermékek jövedéki adójának emelését. Bár a szavazás önmagában nem jelent közvetlen jogalkotási változást, jól mutatja, hogy az uniós intézményeken belül sincs egyetértés a kérdésben.
Ezzel párhuzamosan több mint 25 nemzetközileg elismert tudós és közegészségügyi szakértő nyílt levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez. A szakemberek szerint tudományosan megalapozatlan az a megközelítés, amely a füstmentes termékeket a hagyományos cigarettával azonos kockázati kategóriába sorolja.
A levél aláírói több mint 130 tudományos kutatás eredményeire hivatkoznak. Érvelésük szerint a dohányzással összefüggő betegségek elsődleges okozója nem maga a nikotin, hanem a dohány égése során keletkező több ezer káros vegyület. Ezek között számos olyan anyag található, amely bizonyítottan hozzájárul a daganatos, szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségek kialakulásához.
A kutatók hangsúlyozzák: a füstmentes alternatívák nem kockázatmentesek, azonban az égés hiánya miatt a felhasználók lényegesen kevesebb káros anyagnak vannak kitéve. Szerintük a szabályozásnak ezt a különbséget is tükröznie kellene.
Az Európai Bizottság ugyanakkor óvatosabb álláspontot képvisel. A testület szerint nincs biztonságos szintje sem a dohány-, sem a nikotinfogyasztásnak. A Bizottság a nikotin függőséget okozó hatására, a fiatalok körében tapasztalható növekvő használatra, valamint a hosszú távú egészségügyi következményekkel kapcsolatos bizonytalanságokra hivatkozik.
A vita középpontjába került az Európai Bizottság tudományos tanácsadó testülete, a SCHEER is. Több kutató szerint a bizottság elemzései nem fordítanak kellő figyelmet a relatív kockázatok vizsgálatára. Kritikusai úgy vélik, hogy a jelentések ugyan elismerik a füstmentes termékek egészségügyi kockázatait, de nem hangsúlyozzák eléggé a cigarettához képest tapasztalható jelentős különbségeket.
A kérdés különösen fontos lehet az adópolitika szempontjából. Ha minden nikotinterméket azonos veszélyességűnek tekintenek, akkor logikusnak tűnhet az egységes adóztatás. Ha azonban a termékek kockázati szintje jelentősen eltér egymástól, akkor egyes szakértők szerint az adórendszernek is tükröznie kellene ezt a különbséget.
Európa több országában már működnek differenciált adózási modellek, amelyek alacsonyabb terhet rónak a cigarettánál kevésbé ártalmasnak tekintett termékekre. A támogatók szerint ez ösztönözheti a dohányosokat az alacsonyabb kockázatú alternatívákra való áttérésre, miközben a szabályozás és a fiatalkorúak védelme továbbra is biztosítható.
Az Európai Unió előtt álló döntések ezért túlmutatnak az egyszerű adópolitikai kérdéseken. A tét valójában az, hogy a jövőbeni szabályozás elsősorban a nikotin jelenlétére vagy a különböző termékek eltérő kockázati profiljára épül-e. A következő évek jogalkotási folyamatai várhatóan meghatározzák majd az európai ártalomcsökkentési politika irányát, és hosszú időre kijelölhetik a nikotintermékek szabályozásának kereteit.
Nyitóképünk illusztráció (Forrás: ChatGPT)
