
Gratulálunk a II. Tobacco Focikupán aratott győzelemhez! Milyen volt a mezőny, és mi volt a siker kulcsa? Volt-e valamilyen mestertervetek, amellyel az egyes meccsekhez vagy a tornához hozzáálltatok?
Köszönjük szépen, és mi is köszönjük, hogy létrejött ez az esemény, szíves örömest vettünk részt. A csapat javarészt kollégákból állt össze, és mindannyian szeretjük a sportot. Egy jó barátom, Ungvári Miklós is erősített bennünket, aki a labdarúgásban nem érintett, viszont kiváló sportember, a 2012-es londoni olimpián ezüstérmes lett cselgáncsban. Jómagam a fogathajtásban magyar válogatottként és magyar bajnokként versenyzem, kettes-, most már pedig négyesfogat-hajtásban is. Azt hiszem, a kitartás és a szerencse együtt hozta meg a gyümölcsét.
Hogyan ünnepeltétek meg a Tobacco Focikupán elért első helyezést?
Mindenki ment dolgozni utána, így az ünneplés elmaradt, mert már jött is a következő feladat. Mindannyian dolgozunk, és a csapatban többen családapák, ezért rendesen be van osztva az időnk.
Mi alapján állt össze a csapatotok? Régóta játszotok már ebben a felállásban?
Ez volt az első alkalom, hogy ebben a felállásban játszottunk. Igyekeztem úgy alakítani a cseréket, hogy a nálam fiatalabb és gyorsabb játékosok kezdjenek, és ha bebiztosították a helyünket, akkor mi, idősebbek és lassabbak is pályára léphessünk.
Mit üzentek a többi csapatnak, illetve azoknak a trafikoknak, amelyek idén még nem vettek részt a megmérettetésen?
Ez egy nagyon jó nap volt. Teljesen lényegtelen, hogy egy csapat győz-e, vagy helyezést ér-e el. Színvonalas helyszínen, nagyon jól megszervezett körülmények között játszhattunk, jól éreztük magunkat, és egy kicsit ki is kapcsolódhattunk. Minden trafikos kollégámnak azt üzenem, hogy akinek az ideje és az energiája engedi, jövőre ne hagyja ki. Mi ott leszünk.

Öt Nemzeti Dohányboltot is üzemeltetsz. Szerinted mitől működik jól egy trafik, és mitől lesz valaki jó trafikos?
Egy trafik akkor tud jól működni, ha a benne dolgozó kollégák a sajátjuknak érzik. Mivel több üzletet üzemeltetek, nem tudok mindegyikben személyesen jelen lenni. A sikert a kollégáimnak köszönhetem.
Mi határozza meg a kínálatotokat? Van valami, amiben kitűntök a többi környékbeli trafik közül?
Az italoknál próbálok minél kedvezőbb árat biztosítani a vásárlóimnak. Az árérzékenységet figyelembe véve arra törekszem, hogy aki nálam veszi meg az üdítőt, a sört vagy az ásványvizet, az a dohányterméket is nálam vásárolja meg. Az évek alatt bebizonyosodott, hogy ha csak dohányterméket árusítanánk, az talán még a kötelező költségek kitermeléséhez is kevés lenne. Gondolok itt a bérleti és koncessziós díjakra, a munkabérekre és az egyéb felmerülő költségekre.

Amikor nem focival vagy a trafikokkal foglalkozol, milyen hobbinak élsz? Említetted, hogy fogathajtó versenyeken is részt veszel, sőt szervezel is ilyeneket.
Gyerekkorom óta kapcsolatban vagyok a lovakkal, de nagyon sokáig nem érdekeltek, motoroztam, máshol kerestem a lóerőt. A kétezres évek elején a mezőgazdaság, az állattartás és a növénytermesztés révén kerültem ismét közel hozzájuk; ez tulajdonképpen a végzettségem is. A lovazással találtam meg a helyemet az emberek között, és nagyon sok tiszteletre, valamint együttműködésre tanított. Ha nem tisztelem a lovat, nem tudok eredményes lenni, és ha nem tisztelem az embertársaimat, akkor sem. Ezt a szemléletet a vállalkozásaimban is követem: a trafikokban, a lottózókban és az italboltokban minden vásárló egyforma. Aki tízezer forintért vásárol, és aki csak ötszáz vagy háromszáz forintért, annak is ugyanaz a tisztelet jár.
Borítókép: Galbács Ferenc (balra) és csapattársai a II. Tobacco Focikupán, 2026. szeptember 11-én (Fotó: Gyurkovics Anna / Tobacco)
A cikk a Tobacco 2026/10-es számában jelent meg.

