Áder János volt köztársasági elnök a Kék bolygó podkasztban arról beszélt, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá válnak az aszályos évek a Kárpát-medencében, amihez a mezőgazdaságnak is alkalmazkodnia kell – írja az MTI.

A beszélgetésben Lakatos Mónika éghajlati szakértő kiemelte: Európa kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál, a Kárpát-medence pedig földrajzi adottságai miatt különösen sérülékeny. A medencejelleg felerősíti az időjárási szélsőségeket, így a hosszú száraz időszakokat és a helyben kialakuló heves esőzéseket, villámárvizeket is.

A szakértő szerint a térség vízháztartása különösen érzékeny, mert a folyók vízutánpótlása nagyrészt a környező hegyvidékek csapadékától és hókészletétől függ. A hőhullámok miatt a talaj gyorsan kiszárad, így a párolgás hűtő hatása sem tud érvényesülni.

Lakatos Mónika emlékeztetett: 2022 történelmi aszályt hozott, 2024 pedig a legmelegebb év volt Magyarországon, miközben az átlagos csapadéknak csak 65 százaléka hullott le. 2025 is rendkívül száraz volt, és 2026 májusára a talaj kiszáradása már a 2022-es rekordaszály szintjénél is súlyosabb képet mutatott.

A beszélgetésben az alkalmazkodási lehetőségekről is szó esett. Lakatos Mónika szerint a gazdáknak érdemes lehet az aszályérzékeny kukorica helyett szárazságtűrőbb növények, például cirok termesztésére áttérniük. Emellett fontos a víz helyben tartása – például holtágak elárasztásával vagy megfelelő csatornakezeléssel –, valamint a vízmegtartó talajművelés és a takarékos öntözés alkalmazása.

Áder János úgy fogalmazott: a mezőgazdaságnak hosszú távú alkalmazkodási stratégiára van szüksége, mert az ilyen nehéz, aszályos évek a jövőben egyre gyakrabban ismétlődhetnek.

A beszélgetést itt lehet meghallgatni:

Nyitókép forrása: Kék Bolygó – Áder János podcastja / YouTube