Magyarországon és Európa nagy részén hónapok óta tart a szárazság, miközben a folyók, tavak és patakok vízszintje rekordalacsony. A jelenség azonban nem azt jelenti, hogy a Föld vízkészlete egyszerűen „eltűnt”: a víz folyamatosan „körforog” a légkör, a szárazföldek, a felszíni és felszín alatti vizek, valamint az óceánok között – írja a Telex.

A légkörben egyszerre nagyjából 13 ezer köbkilométer víz található, ami a teljes földi vízkészlet mindössze 0,001 százaléka. Minden Celsius-fok melegedés 6–7 százalékkal növelheti a légkör vízgőztartalmát, ez azonban önmagában még nem eredményez több esőt. A csapadék kialakulásához ugyanis a nedves levegő mellett feláramlásra vagy lehűlésre is szükség van.

2026 májusa és júniusa óta Európa jelentős részén egy kiterjedt, tartós anticiklon akadályozta a nedves légtömegek érkezését, miközben a leszálló légmozgás a felhő- és csapadékképződést is gátolta. Szabó Péter éghajlatkutató a lapnak elmondta, a légkörre ezért inkább szállítóként, mint víztározóként érdemes tekinteni: egy vízrészecske átlagosan mindössze 7–10 napot tölt a légkörben, mielőtt valahol kicsapódik.

Globálisan közben nem csökkent a csapadék mennyisége: május és július között a globális átlag kissé az átlag felett alakult, ám az óceánok több, a szárazföldek pedig kevesebb csapadékot kaptak. Júliusban a szárazföldeken már egyértelmű csapadékhiány, az óceánok felett pedig többlet jelentkezett. A műholdas megfigyelések szerint a kontinenseken tárolt teljes vízkészlet folyamatosan csökken, miközben az óceánok vízkészlete növekszik. Európán belül különösen Nyugat-, Közép- és Dél-Európa, valamint a Duna vízgyűjtője és Magyarország szenvedett az átlagosnál szárazabb időszaktól.

A felmelegedés ráadásul nem feltétlenül jelent nedvesebb éghajlatot. Bár a melegebb levegő több vízgőzt képes befogadni, a globális átlagos csapadék ennél jóval kisebb mértékben növekszik, miközben a magasabb hőmérséklet fokozza a párolgási igényt. Magyarországon ezért úgy is szárazabbá válhat az éghajlat, hogy az éves csapadékmennyiség alig változik. Az aszály ráadásul önmagát is erősítheti: a kiszáradt talaj kevesebb nedvességet juttat a levegőbe, megszűnik a párolgás hűtő hatása, így még jobban felmelegszik a felszín és tovább fokozódik a vízhiány.

Borítóképünk illusztráció (Fotó: jannoon028 / Magnific)