2025-ben az Európai Unióban a 16 éves vagy annál idősebb lakosság 16,5 százaléka fogyasztott naponta nikotintartalmú termékeket (cigarettát, e-cigarettát, nikotinpárnát vagy hevített dohányterméket), ami enyhe csökkenést jelent a 2022-ben mért 17,5 százalékhoz képest – közölte augusztus elején az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

A megkérdezettek 2,7 százaléka hetente, 1,4 százaléka havonta, 1,8 százaléka pedig kevesebb mint havi egyszer fogyasztott nikotintartalmú terméket a saját bevallása szerint. A válaszadók többsége (77,5 százalék) egyáltalán nem használt ilyen termékeket, vagy az adatfelvételt megelőző 12 hónapban nem élt azokkal. Ez az arány növekedett 2022-höz képest, amikor még a válaszadók 76,6 százaléka nyilatkozott hasonlóképpen.

Az adatok szerint a férfiak 20,8 százaléka fogyasztott naponta nikotintartalmú terméket, míg a nők körében ez az arány 12,6 százalék volt. Mindkét érték kismértékben csökkent 2022-höz képest, amikor a férfiak 22,2 százaléka, a nők pedig 13,1 százaléka számított napi nikotinfogyasztónak. Korcsoportok szerint a dohány- és kapcsolódó termékek napi használata a 35–49 évesek körében volt a legmagasabb (21,3 százalék), őket követték a 25–34 évesek (19,9 százalék) és az 50–64 évesek (19,8 százalék). A legalacsonyabb arány a legfiatalabb és a legidősebb korcsoportban volt megfigyelhető (12,1 százalék vs. 9,1 százalék).

Az uniós tagállamok közül Bulgáriában (26,3 százalék), Svédországban (23,9 százalék) és Horvátországban (23,6 százalék) volt a legmagasabb a nikotintartalmú termékeket naponta használók aránya a 16 éves vagy annál idősebb lakosság körében. (Mindez már csak azért is érdekes, mert gyakran hallunk az ún. svéd példáról, ahol a dohányzó felnőttek arányát 5 százalék alá sikerült szorítani, de mindezt ezek szerint úgy érték el, hogy más, füstmentes nikotintartalmú termékek [főként snüssz és nikotintasak] felé terelték a fogyasztók figyelmét – a szerk.) A legalacsonyabb arányt Hollandiában (9,9 százalék), Írországban (11,7 százalék), Belgiumban (13,6 százalék) és Luxemburgban (13,8 százalék) mérték.

2022 és 2025 között 17 uniós tagállamban csökkent a nikotintartalmú termékeket naponta használók aránya. A legnagyobb visszaesést Spanyolországban és Luxemburgban regisztrálták (egyaránt 2,1 százalékponttal). Magyarországon 20 százalékról 18,9 százalékra csökkent három év alatt a nikotintartalmú termékeket fogyasztó 16 évnél idősebb lakosok aránya – ez 1,1 százalékpontos csökkenés.

Voltak azonban olyan tagállamok is, ahol 2025-ben magasabb értéket mértek, mint 2022-ben. A legnagyobb arányú növekedést Horvátországban és Litvániában tapasztalták: egyaránt 2,7 százalékpontosat. Érdekesség továbbá, hogy miközben Írország 2022-ben egyedüli 10 százalék alatti nikotinhasználati aránnyal rendelkezett az EU-ban, s itt a legmagasabbak a cigarettaárak a kontinensen, valamint szigorú, tiltáspárti politikát visznek a kormányok, 2025-re a nikotintartalmú termékeket napi szinten fogyasztók aránya 11,7 százalékra növekedett. (Hozzá kell tenni, 2022-ben Németország esetében nem volt adat, míg 2025-ben két EU-n kívüli ország, Izland és Svájc eredményei hiányoztak – a szerk.)

Borítóképünk illusztráció (Forrás: Tobacco)