Különleges kettős évforduló adta az apropóját e havi interjúnknak, amely Apáti Bélával, a Rónatabak Kft. ügyvezető igazgatójával készült. A cégvezetővel az alapítás óta eltelt 15 évről, az utóbbi évek változásairól és az idei év kihívásairól is beszélgettünk.

Az utóbbi években egyetlen szegmensben sem volt olyan robbanásszerű növekedés, mint amilyet bevezetését követően a kapszulás cigaretta szegmens tudhatott magáénak. A kapszulás termékek fogyasztóival kapcsolatban nehéz általánosítani, ami biztos, az innovációkra nyitott emberekről beszélhetünk. A kapszulás szegmens május 20-i kivezetése kapcsán a termékkörről, a szegmens fogyasztóiról és a lehetséges alternatívákról beszélgettünk Zólyomi Zsuzsannával, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. kereskedelmi marketingvezetőjével.

Rákoskeresztúr központja nem szenved hiányt trafikokban. Ezek egyike, egy nyolc négyzetméteres apró üzlet, ahol a dohánytermékek mellett már nem nagyon fér el semmi más. A tulajdonos, Horváth Károly két évtizede kereskedő. A Tobacco ezúttal őt kérdezte a trafikosságról.

A Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete, a hazai trafikostársadalom meghatározó érdekképviseleti csoportja a közelmúltban bekapcsolódott a nemzetközi szakmai párbeszédbe is. A CEDT, azaz az Európai Dohánykereskedők Egyesülete elsősorban olyan országok szervezeteit tömöríti, ahol központosított dohánykereskedelmi rendszer működik, így a tagok hasonló feltételekkel és kihívásokkal találják szemben magukat.

Bazsó Péter már vagy tíz éve működtet egy kisboltot Kiskunfélegyháza Szeged felé eső végén. Dohánytermékeket is árusított, egészen addig, amíg a trafiktörvény nem szüntette meg ennek lehetőségét. A kiskereskedő meglátta a dologban az új és izgalmas kihívást, kibérelte a szomszéd üzlethelyiséget (hajdani gumikereskedést), és felcsapott trafikosnak (is). A Tobacco Arcok a pult mögött rovatában Bazsó Pétert kérdezte.

A január elsejétől életbe lépő új jövedéki törvényről beszélgettünk Molnár Tamás helyettes államtitkárral. Jelenleg a jövedéki törvény végrehajtási rendeletének egyeztetése, valamint az informatikai háttérrendszerek új szabályokhoz történő igazítása zajlik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, hogy zökkenőmentes lehessen az átállás.

Még aki kevésbé ért hozzá, az is sejtheti, hogy az idei évet az erősen aszályos, eső nélküli nyári hónapok miatt a növénytermesztők – köztük a dohánytermelők – biztos nem írják be arany betűkkel majd a nagykönyvükbe. A dohánytermeléssel foglalkozó ágazatot azonban nemcsak az egész nyárra jellemző aszály sújtja, hanem más egyéb is. A jelenlegi helyzetről, a jövőről, a kilábalás lehetőségeiről a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (MADOSZ) elnökével, Bényei Illéssel beszélgetünk.

Az új disztribúciós rendszerre történő átállás időpontját november 1-jére halasztották, de már egy ideje „forró téma” a trafikosok körében. A Tobacco Füstölgő rovatában azt kérdeztük véletlenszerűen kiválasztott dohányboltosoktól, hogy mit várnak az új disztribúciós rendszertől.

Szeptember végén a Tobacco szaklap meghívást kapott a németországi Geisenhausenbe, az Európa legnagyobb tubák-előállítójának számító Pöschl Tobacco Group székhelyére. A jelenleg is családi vállalkozásként működő gyár történetéről, a múltbeli és jelenkori kihívásokról Patrick Engelsszel, a vállalat vezetőjével beszélgettünk.

Korábbi cikkeink folytatásaként mostani lapszámunkban is bemutatunk egyet a hazai dohánypiac szereplői közül.

A jövőbeli fejlődés szempontjából elkerülhetetlen lépés és a kialakult trafikrendszer logikus következménye a két független hazai nagykereskedés, az Alföld-Tabak és a Pannon Tobacco egyesítése, amellyel a jövőben még jobb szolgáltatás nyújtható a Nemzeti Dohányboltok számára az ország teljes területén – fogalmazták meg egybehangzóan a cég vezetői, akikkel a döntés hátteréről és terveikről beszélgettünk.

A nyári időszak általában a külföldi utazások időszaka is. Ilyenkor nemcsak a kiruccanást fontolgató dohányosoknak, hanem a trafikosoknak is érdemes tisztában lenniük néhány olyan szabállyal, amely a törzsvásárlók részéről kérdésként merülhet fel. Vajon lehet-e dohányozni majd a kiszemelt úti cél éttermeiben? Mennyibe fog kint kerülni a cigaretta? Ha itthonról vinnénk magunkkal a szívnivalót, hány dobozzal csomagolhatunk el a külföldi nyaralásra? Cikkünkben mindezekről igyekeztünk összegyűjteni a legfontosabb információkat.

Korábbi cikkeink folytatásaként mostani lapszámunkban is bemutatunk egyet a hazai dohánypiac szereplői közül.

Valószínűleg sokak számára új információ, hogy önálló szervezet dolgozik a finomra vágott fogyasztási dohány érdekvédelmén, holott a Fogyasztási Dohány Egyesület, majd jogutódja, a Magyar Fogyasztási Dohány Szövetség immár lassacskán 20 éve végzi csendesen, de annál hatékonyabban munkáját. Az elmúlt két évtizedről, a szövetség átalakulásáról és tevékenységéről Borbély Zsoltot, a szervezet alapítóját, jelenlegi ügyvezetőjét kérdeztük.

Július 1-jétől új korszak kezdődött a hazai dohánypiaci értékesítésben. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012-ben elfogadott, és idén májusban módosított törvény értelmében az összességében mintegy 400 milliárd forintos forgalmú dohánypiaci értékesítést mintegy 7000 Nemzeti Dohánybolt végzi majd. Az elbírálás során mostanáig több mint 5500 koncessziót osztottak ki. Az eddigi tapasztalatokról és jövőbeli tervekről Gyulay Zsoltot, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (NDN Zrt.) vezérigazgatóját kérdeztük.