Az Europa Nostra közzétette Európa hét legveszélyeztetettebb örökségi helyszínének 2026-os listáját, amelyre felkerült a baranyai Feked mellett álló, 1788-ban épült Fábri-vízimalom is – írja az MTI. A Karasica patak partján álló, vályogtéglából és fából készült, többszintes, nyeregtetős épület a magyar ipari örökség ritka fennmaradt darabja: a valaha létezett mintegy 17 ezer hazai vízimalomból ma már csak körülbelül 300 maradt meg.

A 18. századi sváb telepesek által emelt malmot a Träbert testvérek építették, később a Fábri, majd a Gerst család tulajdonába került; őrlésre 1951 óta nem használják, hosszú ideig a helyi közösség találkozóhelyeként szolgált. Az épület állapota az elmúlt évtizedekben jelentősen romlott: a karbantartás hiánya, a rágcsálók okozta károk, a szerkezeti gyengülés és az áradások miatt ma már részleges vagy teljes összeomlás fenyegeti, s 2025 novemberében egy fala be is dőlt. A helyi közösség és a jelölést kezdeményező szakemberek elkötelezettek a megmentése mellett, ám a hiteles helyreállításhoz speciális, történeti őrléstechnológiai szaktudás szükséges.

A program – amely az Európai Beruházási Bank intézetének támogatásával valósul meg – szakmai iránymutatást és helyszínenként 10 ezer eurós támogatást biztosít az elsődleges beavatkozásokhoz, elősegítve, hogy a malom örökségi és turisztikai funkcióval újulhasson meg.

Idén a hét legveszélyeztetettebb európai örökségi helyszín között van még az őraljaboldogfalvi (Sântămăria-Orlea, Románia) református templom, a görögországi Katapola falu és Minoa ókori városa, a luxemburgi Blower Hall Esch-sur-Alzette-ben, a máltai Fort Chambray brit laktanyája Gozón, a portugáliai Vale de Milhaços lőporgyár Seixalban és a Weifert sörgyár Pancsován (Pančevo, Szerbia).

Az 1722-ben alapított pancsovai Weifert sörgyár Európa egyik legkorábbi sörfőzdéje és a Balkán legrégebbi sörgyára – írja a Turizmus.com. A 19. században, a Weifert család irányítása alatt az Osztrák–Magyar Monarchia meghatározó söripari képviselőjévé vált. A gyár termékei nemzetközi elismerést is szereztek: az 1889-es és az 1900-as párizsi világkiállításon is díjakat nyertek, miközben a létesítmény Pancsova egyik kulturális jelképévé emelkedett.

A mintegy 14 ezer négyzetméteres, ma már nem működő ipari komplexum 1977-ig üzemelt eredeti helyén, majd a termelés elköltözése után gyors állagromlásnak indult. Az évtizedes alulfinanszírozottság, a rendezetlen tulajdonjogi helyzet és egy 2005-ös tűzeset következtében az épület szerkezetileg instabillá vált, ezért lezárták a nagyközönség elől. A tető beomlása, a beázások, a növényzet elburjánzása, a vandalizmus és az eredeti berendezések „eltűnése” tovább súlyosbította a helyzetet, pedig a sörgyár nemcsak ipari üzemként, hanem koncert- és rendezvényhelyszínként is fontos szerepet töltött be, és ma is szerves része Pancsova kollektív emlékezetének.

Borítókép: A pancsovai Weifert sörgyár a magasból 2024. június 7-én (Fotó: Neozoik Foundation / Europa Nostra / Flickr)