Idén május 16-ára esik a whisky világnapja. Az „ünnepet” 2012-ben egy skót egyetemista, Blair Bowman „alapította”, s minden év májusának harmadik szombatján tartják.

„A whisky világnap célja, hogy a whisky mindenki számára élvezetes legyen, nem pedig az, hogy exkluzív vagy előíró jellegű legyen. A részvételhez mindössze egy üveg whiskyre van szükség – bármilyen fajtára, bármilyen módon is fogyasztja. Az egyetlen szabály: igyon felelősségteljesen!”

– fogalmaz az alapító a rendezvény honlapján.

A „whiskey” és a „whisky” írásmód közötti különbség nem hiba, hanem földrajzi és hagyománybeli eltérés eredménye. Az, hogy melyik formát használják, attól függ, hol készül az adott ital. Az ír hagyományok szerint az „e” betűt tartalmazó írásmód terjedt el, amelyet később az amerikai lepárlók is átvettek. Ezzel szemben a skótok a „whisky” formát használják, az „e” betű nélkül. Ez a változat vált elfogadottá Japánban és Kanadában is, ahol a gyártók a skót hagyományokat követték. Így az ital neve egyfajta kulturális és földrajzi jelzőként is működik.

Whiskyfajták a nagyvilágból

A rozs whiskey (rye whiskey) az Egyesült Államokban készül, és törvény szerint legalább 51%-ban rozsból kell állnia. Az ital íze általában fűszeresebb, kevésbé édes és kevésbé lágy, mint például a bourbon. Az érlelés módja hasonló a bourbonhöz, és ha legalább két évig érlelik, „straight rye whiskey”-ként jelölik.

A Tennessee whiskey technikailag a bourbon kategóriába tartozik, de sajátos eljárása miatt külön megnevezést kap. Csak Tennessee államban készülhet, és kötelező egy speciális szűrési lépés, az úgynevezett Lincoln County Process alkalmazása, mielőtt hordóba kerül érlelésre.

Az ír whiskey híres a sima, lágy ízvilágáról. Hagyományosan malátázott alapanyagból készül, és legalább három évig fahordóban kell érlelni. Az előállítás során csak vizet és karamell színezéket használhatnak, ami szintén szabályozottá teszi a gyártást.

A bourbon whiskey az amerikai stílus egyik legismertebb képviselője, amelynek legalább 51%-ban kukoricát kell tartalmaznia. Új, kiégetett tölgyfahordóban érlelik, és minimum 40%-os alkoholtartalommal kell palackozni. Bár nincs kötelező érlelési idő, a hordóhasználat kulcsfontosságú az íz kialakulásában.

A japán whisky viszonylag új szereplő a piacon, de gyorsan komoly elismerést szerzett. Gyártási folyamata nagyban hasonlít a skót whiskyre, és az eredmény gyakran a legjobb skót italokkal vetekszik. A kanadai whisky ezzel szemben könnyebb és lágyabb, legalább három évig érlelik, és gyakran magas kukoricatartalommal készül.

A skót whisky szigorú szabályozás alatt áll, és kizárólag Skóciában készülhet. Legalább három évig tölgyfahordóban érlelik, és gyakran füstös, tőzeges ízvilág jellemzi. A blended whiskey több különböző whisky keveréke, míg a single malt egyetlen lepárló egyetlen főzetéből származik, és legalább három évig érlelik; ez utóbbit általában magasabb minőségűnek tartják. Aki mélyebben megismerkedne a skót whiskyk világával, annak Skócia, a whiskynagyhatalom című cikkünket is ajánljuk a Tobacco 2024/08-as számából.

Borítóképünk illusztráció (Fotó: Dhritishman Bharadwaj Barman / Unsplash)