Idén június 1-jétől kizárólag olyan veszélyes vegyi anyagok lehetnek kereskedelmi forgalomban, amelyek címkéje és csomagolása megfelel a CLP rendelet előírásainak. A CLP rendelet a Nemzeti Dohányboltokban az elektronikus cigaretták egyes töltőfolyadékait érintheti. A trafikokban kapható e-liquidek megfelelőségét ellenőrzik a fővárosi és megyei kormányhivatalok népegészségügyi főosztályainak és a járási/ kerületi hivatalok népegészségügyi osztályainak kémiai biztonsági ellenőrei. A rendeletben foglaltakról és a legfontosabb tudnivalókról Dr. Kiss Zsuzsannát, az Emberi Erőforrások Minisztériumának osztályvezetőjét kérdeztük.

Idén május 20-ától lépnek hatályba a 39/2013-as, a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet azon szabályai, amelyek a megváltozott uniós követelményekhez igazítják a hazai dohánytermékek csomagolását, kiszerelését. A legfőbb tudnivalókat igyekeztünk közérthetően összefoglalni.

A januárban életbe lépett új jövedéki törvény jelentős változásokat hozott a dohánytermékek értékesítésében. Többek között, hogy a dohánytermékek adójegyén ezután nem lesz feltüntetve a fogyasztói ár, valamint a termékeket a NAV által hetente kétszer közzétett áron kell a kiskereskedőknek értékesíteniük. Füstölgő rovatunkban ezúttal az ezekkel a változásokkal kapcsolatos várakozásaikról kérdeztünk néhány trafikost.

Az ND Nonprofit Zrt. közleményben foglalta össze a koncesszió jogosultak és a koncessziót gyakorlók számára az őket érintő változásokat. A legutóbbi jogszabályi változások a dohány-kiskereskedelmi ellátási rendszer mellett a polckép-szerződéseket, valamint a dohánytermékek kihelyezését is érintik.

Brit kormányzati szakértők megállapítása alapján az országban be kellene vezetni, hogy receptre lehessen kapni az elektromos cigarettát.

Lapzártánk után érkezett a hír, hogy a British American Tobacco és a Tabán Trafik közös cége látja majd el dohánytermékkel november elsejétől a trafikokat. Jelen cikkünkben azokat az aggályokat és kérdéses területeket vettük sorra, amelyet az ágazat szereplői szerint még a rendszer indulása előtt mielőbb tisztázni kell. Májusban nyújtotta be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Magyarország 2016-os központi költségvetését megalapozó törvényjavaslatát, amely változást hoz a leendő dohány-kiskereskedelmi ellátóval kapcsolatban is. E tervezett változások kapcsán kerestük és kérdeztük meg az ágazat szereplőit a gyártói, nagykereskedői oldalról, milyen aggályaik, várakozásaik vannak az új rendszerrel kapcsolatban. A leendő ellátó kilétét cikkünk elkészülte után jelentették be.

Szinte a dohánytermékek létezésével egy idős a gyártók törekvése, hogy olyan fejlesztéseket hajtsanak végre termékeiken, amelyek a dohányzás ártalmait hivatottak csökkenteni. Az egyik ilyen forradalmi újítás a cigarettafilter megjelenése volt, amelynek fejlődése a mai napig folyamatos.

„Csak és kizárólag péntek és szombat este cigizek, ha elmegyünk valahová a haverokkal. Egy féldoboznyit, ha elszívok hétvégeken – vagyis nem tartom magam dohányosnak, mert ez nem ugyanaz, mintha mindennap, folyamatosan kimennék a többiekkel az utcára, a kapu elé.” Jól gondolja, aki ezt állítja? A partidohányos – merthogy róla van szó – valóban nem dohányzik, hiszen csak hétvégeken hódol szenvedélyének? Kiderül a válasz mostani írásunkból, amely azon sorozatunknak következő darabja, amelynek során szórakoztató tudományos komolysággal, a szakértő megjegyzésének hozzáfűzésével bemutatjuk napjaink dohányos embertípusait.

A dohánytermékek jövedéki adójából 287,9 milliárd forint folyt be tavaly a költségvetésbe, derül ki Tállai Andrásnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkárának az Országgyűlés honlapján megjelent írásbeli válaszából.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felemelte szavát az elektromos cigaretták ellen – beltéri használatukat ugyanúgy megtiltanák, mint a hagyományos társaikét.

Június közepén zárult le a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (ND Nonprofit Zrt.) országos képzési programja, amelynek tavaszi időszakában alig két hónap alatt az ország minden megyeszékhelyén hallhatók voltak a Nemzeti Dohányboltok működtetői számára sok hasznos információt hordozó előadások. A nagy érdeklődés mellett zajlott oktatási időszak tapasztalatairól, a jellemző kérdésekről és további terveikről Gyulay Zsolttal, az ND Nonprofit Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Fdvtv) pontosan definiálja azokat a termékköröket, amelyek tarthatók, értékesíthetők a Nemzeti Dohányboltokban. De mi a helyzet akkor, ha az egyébként nem árusítható terméket ajándékba, promóciós jelleggel adná a trafikos? Adható-e reklámszatyor a vásárolt termékek mellé? És lehet-e érte pénzt kérni? Utánajártunk.

Magyarország negyedszer vett részt abban a nemzetközi felmérésben, amelyben a 13–15 éves korosztály dohányzási szokásait vizsgálták.

Habár a vállalati legendáriumban több történet is fennmaradt arra vonatkozóan, hogyan kapta a nevét a cég – egyesek a Texasi kopó tévés sorozatot, mások a közismert whisky márkát emlegetik – annyi azonban bizonyos, hogy a Woker Trade Kft. immár több mint 20 éve látja el megbízható minőségű termékeivel partnereit, kiskereskedőket, vendéglátóhelyeket egyaránt. A vállalat tulajdonosával és vezetőjével, Bognár Zsolttal a magyar piac sajátosságairól és jövőbeli terveiről is beszélgettünk.

A korábbi lapszámokban elindult sorozatot folytatva most újabb olyan magatartásokat mutatunk be, amelyet a jogszabály kategorikusan tilt, azaz a törvényi rendelkezések értelmében tisztességtelennek minősülnek.

Funkcióját és a társadalomra gyakorolt hatását világszerte viták övezik. Európában csak a napokban döntöttek egységes szabályozásáról, Magyarországon a nikotinos változata a gyógyszerekre vonatkozó szigorú szabályok betartása mellett kerülhetne forgalomba.

2014. január 1-jén változott a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény.

Milyen módon hatott a Nemzeti Dohányboltok rendszere a vásárlási és fogyasztói szokásokra? Elégedettek-e a fogyasztók a trafikok számával? Mit vásárolnak még a bolttípusban? Befolyásolja-e a fiatalkorúak dohányzását az új szabályozás? Ezeket a kérdéseket feszegeti a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) friss kutatása.

Közzétette jövő évi ellenőrzési tervét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ).