A 2014. december 23-án kihirdetett 2014. évi XCVI. törvény alapján több ponton módosult a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Dohánytörvény). Összeállításunkban a dohánytermék-kiskereskedőket érintő legfontosabb változásokat foglaljuk össze, illetve az érintettek véleményét kértük a módosításokról.

A korábbi lapszámokban elindult sorozatot folytatva most újabb olyan magatartásokat mutatunk be, amelyet a jogszabály kategorikusan tilt, azaz a törvényi rendelkezések értelmében tisztességtelennek minősülnek.

Úgy tartják, amelyik vállalkozásnak ma nincs közösségi oldala, az jelentős hátrányba kerül versenytársaival szemben. Vajon ez a megállapítás érvényes a hazai dohányboltok esetében is? Ennek jártunk utána.

Az előző lapszámban már szó volt a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló általános jogszabályi rendelkezésekről.

2014. január 1-jén változott a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény.

A trafikrendszer bevezetése előtt és után is kiemelkedő szerep hárult szakmai szervezetként a Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesületére (MDKE), amelyre a piac szereplőin, gyártókon, kiskereskedőkön túl a kormányzat és a felügyeleti szervek is partnerként tekintenek. Az egyesület céljairól, érdekképviseleti munkájáról kérdeztük Lengyel Antal elnököt.

Július 1-jétől új korszak kezdődött a hazai dohánypiaci értékesítésben. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012-ben elfogadott, és idén májusban módosított törvény értelmében az összességében mintegy 400 milliárd forintos forgalmú dohánypiaci értékesítést mintegy 7000 Nemzeti Dohánybolt végzi majd. Az elbírálás során mostanáig több mint 5500 koncessziót osztottak ki. Az eddigi tapasztalatokról és jövőbeli tervekről Gyulay Zsoltot, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (NDN Zrt.) vezérigazgatóját kérdeztük.