A sorozat eddigi részeitől kissé eltérően ebben a cikkben nem kifejezetten egykori dohánytermékekkel foglalkozunk, hanem egy nagy múltú hazai cég érdekes története kerül bemutatásra. A vállalat neve részben mégis kapcsolódik a dohányzáshoz, mert évtizedeken át annyira kiemelkedő volt, hogy még saját reklámcigarettákat is gyártatott. Ez a gyáróriás nem más, mint a Weiss Manfréd által alapított Csepel Művek, melynek értékét 1917-ben, a Monarchia második legnagyobb üzemeként 100 millió koronára becsülték, és amely fénykorában egymaga a teljes magyar GDP 10%-át megtermelte.

A pipázás a dohányzás egyik legősibb formája. Bár kezdetben még ennél is egyszerűbben csak összetekerték a szárított dohányleveleket, esetleg más növények leveleivel vagy kukoricahánccsal burkolták a tekercset. Később jelentek meg az első kezdetleges pipák, és erre a célra a legkülönfélébb formájú és anyagú tárgyakat használták.

Az állami monopólium 1851-es bevezetése előtt a dohányosok maguk termelhették a szívni valójukat, ezt semmilyen törvény vagy rendelet nem tiltotta. Ráadásul a dohányzás ősibb formáinál – a burnótozásnál és pipázásnál – nem is okozott gondot a nyers dohány feldolgozása, szárítás után vagy porrá őrölték és tubákként felszippantották, vagy felvágva pipájukba tömték.

A dohánygyártás és -termesztés több száz éves múltra tekint vissza, ám sem az átlagos felhasználó, sem a kereskedelemben résztvevők nagy többsége nem sejti, miként kerül a dohányföldekről a boltokba cigaretta, a szivarka stb. A British American Tobacco (BAT) 60 g-os termékeik bevezetése kapcsán Pécsi Dohánygyárába látta vendégül november elején a dohánytermék-kiskereskedőket, amely során bepillantást nyerhettek egy sikeres frigyből született régióvezető gyár mindennapjaiba. Vajon mi szükséges egy ilyen házassághoz?

Bár a magyar Dohányjövedék azon kevés intézmények közé tartozott, mely odafigyelt fogyasztóinak igényeire, elvárásaira, és igyekezett ezeket maximálisan kielégíteni, a hazai piacon folyamatosan jelen voltak külföldi termékek is. Ennek több oka is volt, igény is mutatkozott rájuk, de kezdetben elkerülhetetlen volt ilyenekkel bővíteni a hazai kínálatot.

Dohánymúzeum rovatunk írásában arra tekintünk vissza, hogyan vált a dohányzás a nők körében is elfogadottá, és lett mindennapjaik része.

Az egykori dohánytermékek változatos világában különösen érdekes terület a szopókás cigarettáké. A szopóka orosz eredetű „találmány”. Egyes források szerint az orosz katonák már a krími háború (1853–56) idején is hosszú, szopókás cigarettát szívtak.

Kilencvennégy évvel ezelőtt kezdődött a Symphonia cigaretta története. A márka azóta is szinte megszakítás nélkül jelen van a magyar dohánypiacon. Sorozatunk legújabb része a Debreceni Dohánygyárban kifejlesztett termék történetét meséli el.

Magyarországon is terjedőben vannak a – főleg fiatalok körében népszerű – ízesített, illatosított, illetve mintás cigarettapapírok. Milyen jellemzői vannak ezeknek a termékeknek? Miért érdemes válogatni belőlük a termékkínálatba? Cikkünkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe.

Az évtizedek alatt fogalommá lett Modiano márkanév még a mai embereknek is ismerősen csenghet, pedig már 75 éve nem létezik, legalábbis már egészen más típusú termékeket gyárt, mint amiről egykoron elhíresült. E máig tartó hírnevét nemcsak kiváló minőségű cigarettapapírjainak, hanem főként a márka köré épített hatalmas reklámhadjáratnak köszönheti.

Az Egri Dohánygyár történetével folytatjuk Dohánymúzeum című rovatunkat, amelyben előzőleg a Lágymányosi Dohánygyár históriáját mutattuk be. Hogy kerültek a munkásnők a Korona Szállóba? Mit jelent a „repülő keverés” fogalma? A „lapos” cigaretták mikor lettek kör keresztmetszetűek? – megtudhatja írásunkból!

Miből és hogyan készül a magyarországi szivar? Milyen munkafázisokon megy keresztül a dohány, amíg szivar formájában a vásárlóhoz kerül? Cikkünkből mindent megtudhat a hazai szivarok gyártási folyamatáról.