Február elején Siófokon tartotta immár hagyományos évindító konferenciáját kollégái számára a Rónatabak Kft., amelyen a cég anyavállalatának, a luxembourgi Landewyck csoportnak a menedzsmentje, valamint a Róna debreceni gyárának vezetői is részt vettek. Az idei év több szempontból is különleges a cég életében: a Rónatabak 2017-ben tölti be 15. évét, a Landewyck pedig a 170. kerek évfordulóját ünnepli.

A szivarozók világa mindig is bírt egyfajta misztikummal: kényelmes bőrkanapék, elegáns öltönyök és márkás italok, melyeknek tökéletes kiegészítője a – nem kizárólag, de jellemzően – kubai szivar. Ennek a misztikumnak köszönhető, hogy mindazok, akik nem ismerik/ismerték e kultúrát, elérhetetlen álomnak tartották a szivart. A számok azonban másról tanúskodnak, a hazai szivarforgalmazók és importőrök kimutatásaiból kiderül, hogy az elmúlt 5 évet górcső alá véve a magyarországi szivarforgalom főként a fogyasztói kör bővülésének köszönhetően határozottan emelkedő tendenciát mutat.

Újlengyel ezerhétszáz lelkes falu, így csupán egy dohánybolt kapott koncessziót. A trafikot családi vállalkozásként működtetik, amolyan „família üzletközpont” részeként, ugyanis ugyanabban az épületben egy söröző és egy vegyesbolt is üzemel. Lauter Dávid viszi a trafikkal kapcsolatos ügyeket a cégben. A Tobacco Magazin ezúttal vele beszélgetett.

Tiszacsege – kisváros a Szőke Tisza partján. Három dohánybolt működik a településen. A Tobacco ebben a hónapban az egyik trafik tulajdonosával beszélgetett. Tóth Zoltán – amint lapunknak elmondta – „több lábon áll”, főállásban pedagógusként dolgozik, vállalkozása a dohánybolt mellett horgászboltot, vendégházat, csónakkölcsönzőt és fagylaltozót is üzemeltet.

Zsámbékon három trafik működik, amelyből kettő tulajdonosa Udvardy Olivér. A két bolt adottságai igen eltérőek. A kisebbikben zsúfoltság uralkodik, a dohánytermékeken kívül alig jut másnak hely. A központban található nagyobbik dohányboltban ezzel szemben valódi ínyencségek, kézműves sörök, minőségi borok, különleges üdítők is sorakoznak a polcokon, a hűtőkben. A Tobacco a tulajdonossal beszélgetett.

Jászberény főterén van egy trafik. Mindössze hatvan négyzetméter, de annál több benne a meglepetés. Ön el tud képzelni dohányboltban egy 15 hűtőből álló sort, amiben – többek között – 150-féle egzotikus sör sorakozik? Vagy azt, hogy rendkívüli alkalmakkor az üzletvezető bakelitről DJ-programot rögtönöz a vásárlóknak? Nos, van ilyen. A boltvezetőt, Gálik Bélát kérdezte a Tobacco.

Debrecen központjában, a piac és a virágpiac szomszédságában üzemeltet dohányboltot Katona Ferenc, aki a bőséges kínálatot és a hosszú nyitva tartást tartja trafikja specialitásának. Az Arcok a pult mögött rovatunkban ezúttal vele beszélgettünk.

A Magyar Pénztárgép Szövetség kutatása szerint a felhasználók 20%-a még mindig trükközne a pénztárgéppel, ha tehetné, közölte lapunkkal a szövetség.

Nemrégiben rendhagyó e-mailt kapott a Tobacco szerkesztősége. A bajnai „trafikos lányok” írták, hogy közeledik a tulajdonos születésnapja, és meglepetést szeretnének neki szerezni – mégpedig egy Arcok a pult mögött interjúval. Lapunknak megtetszett az ötlet, így született az alábbi interjú Ágoston-Fejes Vazullal.

Március 15-én életbe lépett a vasárnapi nyitva tartást tiltó törvény. Két olyan trafikost kérdezünk ennek hatásáról, következményeiről, akiket – mivel több dohányboltot üzemeltetnek – egyértelműen (és mélyrehatóan) érint a rendelkezés.

Mindössze hetven métert kellett költözni, mégis az egyik világból egy másikba csöppenünk. Az Arany János utcai metróállomás földszintes üzletsorából a közeli Bank utcába, egy egykori bank patinás épületébe települt át a régi dohánybolt. A forgalom erősen megcsappant, a trafik viszont nagyon szép, és a korábbinál jóval tágasabb. A tulajdonossal, Polovits Györggyel beszélgettünk.

Az Újlipótvárosban, a Hegedűs Gyula utcában egy szuterénben található különlegesen kialakított dohánybolt. Párásítók gondoskodnak az ideális páratartalomról, a polcokon több tucat humidor, vagyis szivartároló doboz. A trafikban rengeteg szivar, pipadohány, cigaretta – és mindezek kiegészítői. Az üzletben más termék nem található, az ügyvezető igazgató nagyon kényes rá, hogy a szivarvilág filozofikus hangulatát ne zavarja meg semmi sem. A Tobacco Baár János ügyvezető igazgatóval beszélgetett.

„Gallwitz” – egy név, ami pesti legendának számít, amit nevezhetünk akár történelemnek is. 1880-ban Gallwitz Lipót megalapította Pest első műesztergályos műhelyét, amiből – dacolva a körülményekkel – egy, a mai napig működő családi vállalkozás lett. Ma a belvárosban két üzlet viseli a Gallwitz nevet: egy pipabolt és egy trafik. A Tobacco mindkettő tulajdonosával, Gallwitz Lipót ükunokájával, Zöllner Viktorral beszélgetett.

Kiskunfélegyházán, a Kossuth utcában több mint fél évszázad óta állt egy kis „bódé”, A TRAFIK. Családi örökség volt, nagynéni, nagymama, unoka ült a kis ablak mögött. 19 éve itt jelentkezett eladónak egy fiatal lány, aki később a család tagja lett. Ma néhány méterre a régi pavilontól ő áll egy tágas, ötven négyzetméteres dohánybolt pultja mögött. Rékasi Szilviával beszélgetett a Tobacco.

Bauer Jánosné férjével 1991-ben nyitott trafikot Szekszárd belvárosában. Szépen ment is az üzlet 2013-ig, amikor ők is pályáztak a koncesszióra. Hidegzuhanyként érte őket a hír, hogy nem jártak eredménnyel. A második körben engedélyt kaptak, kijelölt trafikosként tovább működhettek. Bauer Jánosnéval erről a speciális helyzetről beszélgettünk.

Idehaza jelentősen megdrágultak a dohánytermékek – ez magával hozza a feketekereskedelem fellendülését is, hiszen a külföldről becsempészett dohányáru jelentős haszonnal értékesíthető. Pontosan tudják ezt a csempészek, és – pechjükre – tisztában vannak ezzel a hatóság emberei is. Ennek meggátolására a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pesti speciális kutyakiképző telepén folyamatosan képzik, valamint átképzik azokat a munkakutyáikat, amelyek a sikeres vizsga után nemcsak azt jelzik, ha a határra érkező autóban vagy bármely más közlekedési eszközben csempészcigaretta lapul valamely rejtekhelyen, hanem a négylábúak azt is tudják, hogy mennyi ma a legálisan behozható mennyiség...

Gazdálkodó, vadász, sportlövész, egyetemi hallgató…, és trafikos. Több mint száz hektáron gazdálkodik, ugyanakkor értékeli a dohánybolt nyújtotta biztonságot. A Tobacco Kátai Tibor szajoli trafikossal beszélgetett.

Kirakat híján az első benyomás, szembesülés a boltba belépő vásárló számára a polckép, melynek kialakítását számos tényező befolyásolja. Miképpen változtak a polckép kialakításának szempontjai az elmúlt egy évben? Milyen az optimális polckép? Mit tanácsolnak a gyártók a trafikosoknak? Többek között ezeket a kérdéseket tettük fel sorozatunk első részében – ezúttal a gyártók képviselőinek.

Számos újdonságot eredményezett a 2013 nyarán indult új dohánytermék-kiskereskedelmi rendszer, amelynek legfőbb mérföldköveiről készített összeállítást a közelmúltban az ND Nonprofit Zrt. Az összeállítás alapján készült infografikánkban az új dohánykereskedelmi rendszerhez, annak szabályozásához fűződő legfontosabb dátumokat idővonalra rajzoltuk fel, amellyel könnyen áttekinthetővé válnak az elmúlt időszak történései.

Újbuda, Fehérvári út, a környéken inkább irodák, mint lakások. Egy „szocreál” jellegű ház alján tágas dohánybolt, a szomszédságban vízipipa-szaküzlet. Belépve ritka árubőség, igazi paradicsom a dohány szerelmeseinek. A két trafikos – egy férfi és egy nő – összeszokott páros, több mint tíz éve együtt dédelgetik ezt az üzletet. Ezúttal Gál Gáborral beszélgetett a Tobacco.

Fóliás kertész, fagylalttölcsér-készítő, villamosmérnök, tanító, fővilágosító, bútorgyáros, hulladék-újrahasznosító, trafiktulajdonos. Igazi átváltozó művész, vérében van a vállalkozás, igazi „maszek”. A Tobacco szaklap Sragner Lászlóval beszélgetett.

Jó kereskedőként a dohányboltos igyekszik minél magasabb szinten kiszolgálni a felmerülő igényeket, a pipázók tudatos kiszolgálásával pedig szakmailag egy még magasabb szintre léphet. Habár a pipadohány jellemzően lassabban forgó termék, mint a cigaretta, mégis érdemes belőle tartani az üzletben. A pipások ugyanis kifejezetten tudatos vásárlók, akik egyértelműen meg fogják mondani, hogy milyen pipadohányt szeretnének vásárolni. A választék célirányos megválasztásával tehát biztos vásárlók szerezhetők.

A Nemzeti Dohányboltok elindulása előtt hat trafikot üzemeltetett a család a főváros egyik külső kerületében. A pályázatot komoly kihívásként élték meg, amely óriási stresszel járt, majd végül happy enddel zárult – valamennyi korábbi üzletükre sikerült megszerezniük a koncessziót. A Tobacco szaklap ezúttal Paizs Attilával beszélgetett.