Szerényi Szabolcs 2022. január 17. 08:00
„Senki se várja el, hogy a trafikos szivarszakértő legyen”
Hol tart most a szivarkultúra Magyarországon? Mik a főbb piaci folyamatok, amelyek meghatározzák az iparágat? Hogyan hatott a pandémia a fogyasztásra és milyen szerepet kapnak a trafikosok a szivarok hazai értékesítésében? Erről és sok másról is beszélgettünk Aranyos Zsolt szivarszakértővel, a CigarBeaver alapítójával, a CigarSense első hazai tesztelőjével.

Mióta szivarozol? Mikor és miért pont a szivar lépett be az életedbe?

Tizenöt éve szivarozom. Még gimiben kezdődött, ahol rajtam kívül szinte mindenki cigizett, én pedig úgy döntöttem, kipróbálnék valami mást. De ekkor még inkább alkalmi szivaros voltam. Ám öt évvel ezelőtt Kubában jártam, és ott magával ragadott a szivarkultúra. Ettől kezdve már komolyabban foglalkoztam a szivarokkal, képezni kezdtem magam a témában.

A 2021-es Tobacco Hungary konferencián elhangzottak alapján Magyarországon is elkezdett fölemelkedni a szivarkultúra. Te is ezt tapasztalod?

Egyértelműen, de ennek már voltak előzményei a kétezres években is, akkor is felfutóban volt a szivarkultúra. Ezt a felemelkedést a dohányzás elleni törvények némileg visszavetették úgy tíz évvel ezelőtt. Az utóbbi időszakban azonban ismét érezhető volt a fellendülés. Egyre többen foglalkoznak ezzel behatóbban, YouTube-csatornák és Facebook-csoportok alakulnak, és egyre többen élvezik a szivarozást. Sőt, e szerveződések olykor már ki is lépnek az online térből, egyre gyakrabban szerveznek közös szivaresteket baráti társaságok és olyan csoportok, akik ezért a közös hobbiért rajonganak. Ennek nyomán a disztribútorok is bővítik a portfóliójukat, egyre több márka válik elérhetővé a hazai piacon, hiszen ki kell elégíteni a bővülő fogyasztói igényeket.

Honnan jött a CigarBeaver.hu honlap ötlete?

Ez a már imént említett közösségi érdeklődés, igény inspirált abban, hogy még jobban elmélyedjek a témában. A szivarpiacon is megszaporodtak a hírek, újdonságok, átalakulások, amikről beszámolunk az olvasóknak. Az oldal 2020 februárjában lett éles, azóta csinálom, de tulajdonképp egyedül, tehát ez nekem továbbra sem megélhetés, sokkal inkább hobbi.

Hol van ma a dohányboltok szerepe a szivarok piaci növekedésében?

Egyre fontosabb a szerepük, különösen, amióta tilos külföldről rendelni dohányterméket, ami szintén a belföldi forgalom felé tereli a fogyasztókat. Egyre inkább igaz, hogy megéri itthon vásárolni, és az árak is egyre versenyképesebbek. Szerencsére ma már számos trafik rendelkezik humidorral, bár még nem mindenhol tudják, hogy azokban milyen páratartalmat érdemes beállítani. Egy ilyen készüléket már egy kisebb trafikos bevállal, a nagyobb dohányboltokban pedig már kifejezetten nagy a választék. Mindenesetre látható az előrelépés.

Azt viszont senki se várja el, hogy a trafikosok szivarszakértők legyenek. Már csak azért sem, mert hatalmas a fluktuáció ezen a területen. Ám amennyiben valamelyik trafiktulajdonos lát fantáziát az alkalmazottai képzésében és átfogó alaptudással vértezné fel őket a szivarok tekintetében, szívesen állok rendelkezésre.

Tapasztalatod szerint mely társadalmi, demográfiai rétegek érdeklődnek a szivarok világa iránt?

Az nyilván kijelenthető, hogy a szivarozás szerelmesei viszonylag jó egzisztenciával rendelkeznek, de ezt leszámítva nagyon sokfélék, nem lehet egy-két rétegre leszűkíteni. Akadnak huszonéves, egyetemet frissen végzett szivarosok, bár a CigarBeaver oldal olvasóközönségét zömében a harmincas, negyvenes korosztály teszi ki.

2021 októberének elején a világ egyik legnagyobb szivartesztelő oldala, a CigarSense.com első magyarként téged választott be a tesztelői közé. Mit érdemes tudni a honlapról? Hogyan kerültél a tesztelők közé, s milyen feladatokkal jár ez?

A CigarSense lényege és nagyszerűsége abból fakad, hogy bárkinek ajánl új szivarokat a saját személyes ízlésének, preferenciájának megfelelően, ha kitölt egy rövid kérdőívet. Itt előbb meghívtak egy belső csoportba, majd meghirdettek tesztelői pozíciókat, amire jelentkezni lehetett. Írásos teszteket vártak, de nemcsak olyan szivarokról, amiket szeretek, hanem olyanokról is, amelyek nekem nem jöttek be.

Ezután még egy online beszélgetés volt hátra, majd bekerültem a panelprogramjukba, melynek során havonta küldenek nekem szivarokat és ízmintákat, melyeket tesztelnem és értékelnem kell, valamint tréningeken is részt veszünk. Nagy megtiszteltetés, hogy első magyarországi hivatalos tesztelőként egyike vagyok a beválogatott 15 szivartesztelőnek és egyben nagy öröm, hogy a magyar szivarkultúra is felkerült a nemzetközi térképre.

Mire lehet vagy kell még tréningezni egy hardcore szivarrajongót?

Nagyon fontos, hogy az egyes szivaroktól elkülönülve is képes legyél felismerni az egyes ízeket, ezért kapunk például a szivaroktól különválasztva íz- és illatmintákat. Így magasabb tudatossággal leszünk képesek élvezni a komplex íz- és illatélményt, amit egy-egy márkának a terméke nyújt.

Aranyos Zsolt
36 éves, szivartesztelő, szivarszakértő. Az Óbudai egyetemen végzett műszaki-menedzser szakon, jelenleg a Paramount Pictures budapesti irodájában dolgozik Product Fulfillment Coordinátorként. Nős, egy kisfiú édesapja.

Térjünk még vissza kicsit a kubai utadhoz, mert úgy tűnik, meghatározó élmény volt számodra. Mit tapasztaltál, minden kubai szivar jó?

Kubába azzal a szándékkal utaztunk, hogy igazán megismerjük a helyi kultúrát, aminek ott elengedhetetlen része a szivarozás. Négyórás túrán vettünk részt az egyik legfontosabb termőterületen, ami részint persze turistacsalogatás, de közben valóban betekintést is enged a helyi szivariparba. Mindeközben máig él egy olyan tévhit, hogy ha valaki Kubában vásárol szivart, az mindenképp jó minőségű lesz, pedig ez nem igaz. Az utcán és feketepiacon kapható termékek jó része silány minőségű, függetlenül attól, hogy Kubából származik.

Érdekes, pedig itthoni termékek esetében – például pálinka, disznótoros, savanyú káposzta – mindig az a mondás, hogy nem a nagyüzemit érdemes venni, hanem csakis házit.

Kubában is létezik a „kézműves szivar” fogalma, de attól mégsem várhatod el ugyanazt a minőséget, hiszen szabályozva sincs és kis mennyiségben nem is lehet hozni ugyanazt a színvonalat. Persze megvan ennek is a varázsa. Például Havannában egy taxisofőrtől kaptunk egy csomag Reloba szivart, amit kifejezetten a helyieknek osztanak amolyan fejadagként. Kicsit olajos volt, kicsit avas, de egy pillanatra beszippanthattam az igazi kubai életérzést, úgy, ahogyan azt a helyi munkások kapják. Ettől függetlenül én azt javaslom mindenkinek, hogyha igazán finom kubai szivart akar szívni, akkor inkább hivatalos gyártótól, forgalmazótól szerezze be.

2021 tavaszán beszélgettünk Thomas Grysonnal, az Oliva szivarokat is gyártó J. Cortèstől, aki szerint a nicaraguai szivarok ma már jobbak, mint a kubaiak, főként azért, mert a kubai állam nem fejlesztette a dohányipari infrastruktúrát. Egyetértesz ezzel?

Kubában mindenképp komoly problémák vannak, agyon lettek használva a földek, egyre kevesebb az igazán jól képzett sodró, sokszor hiányzik a minőség-ellenőrzés – a mennyiség a lényeg. 25 szivarból régen egy, ha selejtes volt, ma már az 5-6 sem ritka. Ennek részben a kereslet hatalmas felfutása az oka. Régebben Spanyolország volt a kubai szivarok legnagyobb felvásárlója, mára Kína került az első helyre, és Kínát jelenleg nem érdekli a minőség, csak a mennyiség.

Te mit gondolsz az egyes termővidékekről?

Egyértelműen felemelkedőben vannak a Kubán kívüli egyéb piacok: Nicaragua, a Dominikai Köztársaság és Honduras. A nicaraguai szivarok kicsit fűszeresebbek, karakteresebbek, a dominikaiak sokkal lágyabbak. A kettő között foglal helyet valahol Honduras. Mivel Kubában probléma van a termeléssel és a minőséggel, ezért megfigyelhető egyfajta paradigmaváltás, és a szivarfogyasztók egyre inkább az „új területekről” érkező szivarok felé fordulnak, és fogyasztanak egyre nagyobb megelégedéssel.

Hogyan hatott a szivarok fogyasztására a járvány?

Azt kell mondjam, a pandémia kifejezetten ösztönzően hatott a szivarpiacra. Sokan kerestek új hobbit és találták azt meg a szivarozásban. Azt látom, hogy még van benne növekedési potenciál: új piacok nyíltak vagy nőttek meg Európában és Ázsiában is. Ami fontos kihívás lesz a gyártó országok számára, hogy mind a minőséget, mind a kapacitást biztosítani tudják.

A Föld legtöbb országában ádáz harcot vívnak az égéssel járó dohánytermékek ellen. Mit gondolsz, hogyan hathat ez a szivarozás jövőjére?

A világban több helyütt van olyan törekvés, hogy a szivart ne vegyék egy kalap alá a többi dohányzási móddal. Más a jellege, a kultúrája, sok szivaros nem is szívna mást. Ha már tilos a dohányzás zárt térben, legalább lehessen kijelölni cigar lounge-okat a rendezvényeken, mert komoly igény lenne rá.


A cikk teljes változata eredetileg a Tobacco Play Winter 2021/2022 különszámunkban jelent meg.