Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyezési Hatóság (FDA) június 30-i döntése új fejezetet nyithat a nikotinpárnákról szóló nemzetközi szabályozási vitában – írja az EU Reporter.
Amint arról korábban beszámoltunk, a hatóság a PMI 20 terméke esetében engedélyezte egy konkrét, csökkentett kockázatra utaló állítás használatát, első alkalommal adva „módosított kockázatú dohánytermék” (Modified Risk Tobacco Product) minősítést nikotinpárnáknak. A tájékoztatás szerint a tasakok „cigaretta helyett történő használata csökkenti a szájüregi daganatok, a szívbetegségek, a tüdőrák, a stroke, a tüdőtágulat és a krónikus hörghurut kockázatát”. A tízféle ízesítésben, 3 és 6 milligrammos erősségben forgalmazott termékeket már 2025-ben engedélyezték az amerikai piacon, az új döntés azonban ennél jóval tovább megy azzal, hogy összehasonlító egészségügyi állítás kommunikálását is lehetővé teszi.
Az FDA hangsúlyozta, hogy a döntés nem jelenti azt, hogy ezek a nikotinpárnák ártalmatlanok lennének, és a termékeket nem dohányzásleszokást segítő gyógyszerként engedélyezték. A lényeges különbség az, hogy a csökkentett kockázatra vonatkozó állítás kizárólag a teljes átállásra vonatkozik, azaz a nikotinpárnák cigaretta helyett, nem pedig a dohányzás mellett történő használatára. Bret Koplow, az FDA dohánytermékekért felelős központjának megbízott igazgatója szerint a cél az, hogy a felnőtt fogyasztók „világos, tudományosan megalapozott információt kapjanak a dohánytermékek relatív ártalmairól, és megalapozott döntéseket hozhassanak”. A szabályozó ezzel hivatalosan is elismerte, hogy egy nikotintartalmú termék lehet függőséget okozó és nemdohányzók számára nem ajánlott, miközben egészségügyi kockázata jelentősen alacsonyabb lehet az égéssel járó cigarettázásénál.
Ugyanezért Olaszországban bírságolnak
Az FDA döntése annak függvényében különösen érdekes, hogy az olasz versenyhatóság a közelmúltban hétmillió eurós (2,47 milliárd forint) bírságot szabott ki a Philip Morris Italiára, mert megítélése szerint a vállalat félrevezető módon reklámozta hevített és más, füstmentes nikotintartalmú termékeit.
A 2025 októberében, az olasz egészségügyi minisztérium bejelentése nyomán indított vizsgálat arra jutott, hogy a „füstmentes”, „füstmentes termékek”, illetve a „füstmentes jövő építése” jellegű szlogenek azt a benyomást kelthették a fogyasztókban – akár a fiatalokban is –, hogy ezek a termékek ártalmatlanok vagy kevésbé károsak a hagyományos cigarettáknál. Ám az olasz versenyhatóság szerint a rendelkezésre álló tudományos és klinikai bizonyítékok nem támasztják alá azt az értelmezést, hogy a nem égéssel járó dohánytermékek veszélytelenek vagy egészségügyi szempontból kockázatmentesek lennének, különösen a nikotintartalmuk miatt. A vizsgálat középpontjában nem az állt, hogy ezek a termékek termelnek-e hagyományos értelemben vett füstöt, hanem az, hogy a marketingüzeneteket a fogyasztók miként értelmezhetik.
Ez különösen érdekes időszakban történik Európában, ahol az Európai Bizottság egyszerre készíti elő a dohánytermékek adóztatására vonatkozó szabályok felülvizsgálatát (TED) és a dohány-, illetve nikotintermékekre vonatkozó szélesebb jogszabályi keret (TPD) átdolgozását. A nikotinpárnák jelenleg nem tartoznak teljes körűen az uniós dohánytermék-irányelv harmonizált szabályai alá, ezért a tagállamok eltérő megközelítéseket alkalmaznak: egyes országok nikotinlimiteket, csomagolási és reklámkorlátozásokat vezettek be, míg Franciaország tiltás mellett döntött. Az Európai Bizottság 2026. áprilisi értékelése szerint a nikotinpárnák, az e-cigaretták és a hevített dohánytermékek gyors térnyerése olyan kihívást jelent, amelyhez a jelenlegi uniós szabályozás már nem alkalmazkodik megfelelően.
A két megközelítés kapcsán ugyanakkor nem egyszerűen a megengedő és a szigorú szabályozás közötti különbségről van szó. Az FDA rendkívül szigorú piacra lépési és tudományos vizsgálati rendszert alkalmaz, és külön bizonyítékokat követel meg a csökkentett kockázatra vonatkozó állításokhoz is. Mégis elfogadja azt az elvet, hogy ha megbízható tudományos bizonyítékok támasztják alá, a felnőtt fogyasztókat tájékoztatni lehet a különböző termékek eltérő egészségügyi kockázatairól.
Clive Bates brit közegészségügyi szakértő szerint a dohánymentes nikotinpárnák
„ugyanúgy szolgálhatják a közegészségügyet, ahogyan azt a svéd snüssz esetében Skandináviában dokumentálták: alacsonyabb kockázatú alternatívát kínálhatnak a cigarettával szemben”.
Bates szerint az Európai Bizottságnak is érdemes lenne figyelembe vennie az FDA
„kimerítő vizsgálati folyamatát és részletes érvelését”.
Az uniós döntéshozók előtt így összetett feladat áll: egyszerre kell megakadályozniuk, hogy a nikotintermékek új fogyasztókat, különösen fiatalokat vonzzanak, és figyelembe venniük azt a lehetőséget, hogy a dohányzó felnőttek számára egyes füstmentes alternatívák alacsonyabb kockázatot jelenthetnek. A túlzottan magas adóztatás vagy az eltérő kockázatok figyelmen kívül hagyása csökkentheti a cigarettáról való átállás ösztönzőit, miközben a túl alacsony ár és a túl laza szabályozás növelheti a nemdohányzó fiatalok körében a használatot.
Az FDA döntése természetesen nem kötelezi Európát az amerikai modell követésére, de fontos precedenst teremt az EU Reporter szerint: a kérdés immár nem az, hogy egy hatóság engedélyezhet-e tudományos bizonyítékokra épülő, korlátozott csökkentettkockázat-állítást nikotinpárnák esetében, hanem az, hogy az EU készülő szabályozása hajlandó lesz-e a termékek közötti relatív kockázatot is beépíteni az adóztatásba, a szabályozásba és a fogyasztói tájékoztatásba.
Borítóképünk illusztráció (Forrás: OEM)
