Az EU-ban a fiatalok körében tapasztalható dohányzás visszaszorítása továbbra is fontos közegészségügyi cél, ám az előrehaladás nem mindenhol egyforma – írja a European Medical Journal.

Egy friss tanulmány – amely a The Lancet Regional Health folyóiratban jelent meg – több mint 12 000, 15–24 év közötti fiatal adatait vizsgálta 26 tagállamból, 2012 és 2023 között. A kutatók rögzített hatású regressziós elemzést alkalmaztak annak feltárására, hogy az árak és az életkori értékesítési korlátozások hogyan hatottak a dohányzási trendekre, miközben figyelembe vették a tágabb dohányzás-ellenes intézkedéseket és az időbeli változásokat.

Az eredmények szerint a magasabb cigarettaárak bizonyos csoportokban csökkentették a dohányzást, különösen a fiatal férfiak körében. Az inflációval korrigált cigarettaárak 1 eurós növekedése átlagosan 3,4 százalékpontos dohányzáscsökkenéssel járt a férfiak esetében, ám hasonló hatást nem figyeltek meg a nőknél vagy az összes fiatalt együttesen vizsgálva.

A regionális különbségek is jelentősek voltak: Dél-Európában mindkét nemnél csökkent a dohányzók aránya, Észak-Európában főként a férfiaknál, míg Nyugat- és Kelet-Európában nem volt egyértelmű hatás. Ez arra utal, hogy a kulturális háttér és a szabályok betartatásának szigorúsága döntő szerepet játszhat.

A 18 év alattiak számára bevezetett értékesítési korlátozások önmagukban nem mutattak jelentős hatást az uniós szintű fiatalkori dohányzásra. A kutatók szerint ennek oka inkább a nem megfelelő végrehajtás lehet, mintsem az intézkedések hatástalansága.

Összességében a tanulmány arra következtet, hogy bár az árpolitikák egyes csoportokban eredményesek lehetnek, a jelenlegi uniós szabályozások nem elegendőek az egységes csökkenéshez. Erősebb, következetesebben érvényesített és a nemi és regionális sajátosságokhoz igazított stratégiákra van szükség a szerzők szerint ahhoz, hogy sikerüljön megelőzni a fiatalok dohányzásának kialakulását és előmozdítani a hosszú távú dohányzás visszaszorítását.