A II. világháború után jelentősebb fejlesztések nem történtek a magyarországi dohánygyárakban, ezért hamarosan az iparág képtelen volt lépést tartani az egyre növekvő hazai mennyiségi és minőségi igényekkel. A magyar dohányipar kiszolgáltatott helyzetbe került, ami a nemzetközi piaci kapcsolatokat is rontotta. Pécsen azonban szerencsére hamar felismerték, hogy a teljesítmény csak versenyképes tudású szakemberek és jól képzett munkások alkalmazásával növelhető. 1959-től egyre több szakembert vettek fel a pécsi gyárba, s ezzel jelentős hatékonysági változások kezdődtek. Ekkoriban indultak el a dohánygyárak önállósulási törekvései, amely megvalósulásához viszonylag hosszú idő kellett. A központi, elvi irányítást gyakorló Dohányipari Iroda 1981. december 31-én fejezte be tevékenységét, így 1982. január 1-jétől jogilag is önálló lett a Pécsi Dohánygyár. A vállalat a korlátozott lehetőségeit előtte is ügyesen kihasználta, és nem csak mennyiségileg, minőségileg is fejlődött. Más gyáraktól átvett gépek segítségével stabilizálta kapacitásait.

A Dohányipari Iroda mintaüzeme a Lágymányosi Dohánygyár volt. Kétségtelen, hogy ez rendelkezett a legjobb anyagi és személyi feltételekkel, és fontos volt az is, hogy a fővárosban tudják bemutatni, mire képes a magyar dohányipar. Egy váratlan gazdaságpolitikai döntés, a lágymányosi üzem 1965-ös felszámolása azonban minőségi változást hozott. 1965 második felében, Pécsett megkezdődött a Lágymányostól átvett Fecske cigaretta gyártása. Bár az újonnan kiszemelt mintaüzem az egri lett, ez mégis fontos lépés volt Pécs számára.

Az aktív szenes szűrő

Már 12 éve gyártottak füstszűrős cigarettát hazánkban, sőt a ma legelterjedtebbnek mondható 84 mmes hossz is jelen volt már a piacon a Velence cigaretta 1964-es bevezetése óta, amikor a pécsi gyár fejlesztésének eredményeképp megkezdődött az aktív szenet tartalmazó, kreppelt papírból és acetátszálból készített kombinált füstszűrők gyártása. Ezzel párhuzamosan, 1973-ban megszületett a Sopianae márka, ami mérföldkő volt a gyár életében és a további történetét is jelentősen meghatározta. A Sopianae már megjelenésekor hatalmas sikert aratott, és hamar tömegcigaretta lett. Indulásakor egy-egy cigaretta 23 mg kátrányt, 1,1 mg nikotint tartalmazott.

A gyár folyamatosan odafigyelt a termékfejlesztésre, 1982-től már csak saját márkáit gyártotta és értékesítette. A Sopianae család a belföldi piac egyre nagyobb részét hódította meg. Pécs 12 milliárd cigaretta előállítására egyedül nem volt képes, ezért 2–4 milliárd szál Sopianae gyártását társvállalatok végezték, amelyek kapacitása meghaladta saját megrendeléseiket. Az előállításukhoz szükséges filterrudakat saját gyártásból biztosították. Néhány év múlva már csak az egri gyárral kötöttek licencszerződést.

A Pécsi Dohánygyárat 1992-ben megvásárolta a British American Tobacco, és azonnal 4 milliárd forintos fejlesztést hajtott végre, melynek köszönhetően az éves gyártókapacitás 7-ről 14 milliárd szálra bővült. A nemzetközi márkák (Lucky Strike, Pall Mall, Kent, HB) bevezetése mellett folyamatosan fejlesztették a Sopianae termékcsaládot is. Ez a modernizáció a mai napig tart, és követve a változó fogyasztói elvárásokat, a márka megtartotta előkelő helyét a magyar piacon.

Úgy tűnik, a Szofi az egyetlen tradicionális magyar márka, amely túlélte a gyárak privatizálását, és a hazai piacon megjelenő külföldi márkák mellett sikeres tudott maradni. Más, nagy múltra visszatekintő cigarettamárkáink a megújítási kísérletek ellenére sem tudták megtartani fogyasztótáborukat, új variánsaik pár év alatt eltűntek. A Szofi sikerében szerepet játszhat az is, hogy Pécsett, ahol készül, büszkék rá az emberek, szinte minden dohányos ilyet füstöl, és sajátjának érzi mindenki. Sopianae Pécs város római kori elnevezése. A név helytelen kiejtéséből adódó félreértések elkerülése érdekében kezdettől fogva Szofi-ként próbálták belopni a köztudatba.

Visszaemlékezve a régi szofis évekre, sokan az elsők közt említik az újdonságnak számító fehér színű filtert és az ezt díszítő átlós vonalakat. A fogyasztók akkoriban ezt elegáns újításnak tartották, hiszen korábban szinte kizárólag barna, parafamintás filterrel gyártottak cigarettát.

Hogy volt?

1973-ban került forgalomba az első, barna csomagú Sopianae 8 Ft-os áron. Keleti, Virginia típusú és egyéb nagy levelű dohányok keverékéből készült, különleges minőségi kategóriájú, kettős füstszűrős cigarettaként.

1981-ben megszületett a második Szofi-fajta, a mentolos, 12 Ft-os áron, 23 mg kátrány-, 1,1 mg/cigaretta nikotintartalommal. A barna Szofitól csak filterében tért el, ugyanis ez tartalmazta a kellemesen hűsítő mentolt és aktív szén helyett a belső füstszűrő elem egyéb adszorbens anyagokat tartalmazott. 1993-ig volt kapható a magyar piacon.

1984-ben forgalomba hozták az enyhe, kissé aromásított, ventilációs filterű Junior változatot, melynek fantázianeve mai szemmel kissé visszás. Természetesen nem gyerekeknek készült, csupán a termékcsalád legfiatalabb tagját jelölte az elnevezés. Ez már 14 Ft-ba került, és az egyik legalacsonyabb kátrány- és nikotintartalmú (14 mg kátrány és 0,8 mg nikotin/cigaretta) hazai előállítású cigaretta volt. (Cikkünk további részében a szálra értendő kátrány/nikotin tartalmat mindössze számokkal jelöljük, a szerk.) Ezzel egy időben vezették be a kicsit erősebb, 16/0,9 mg-os Sopianae Lady-t is 14,50 Ft-ért.

1986-ban, a prémiumfogyasztók magasabb igényeinek kielégítését célozta meg a tetszetős csomagolású, elegáns megjelenésű hosszú, 100 mm hosszúságú verzió. Dohánykeveréke enyhén aromásított, füstszűrője pedig szemmel alig láthatóan perforált volt, ez biztosította a levegő beáramlását, és így a füst hígítását. A filter összetett: egy része acetát, másik fele kreppelt papír. 22,50 Ft-ba került és 17 mg kátrányt, 0,9 mg nikotint tartalmazott. Később C-vitaminos filterrel gyártották.

1987 és 1992 között volt kapható a 17 szálat tartalmazó Sopianae 17 Multifilter 14,50 Ft-os áron. Az alap gyártmánytól ízében, töltetében, filterében nem tért el, főfüstje viszont enyhébb volt, és kevesebb (17/1 mg) káros anyagot tartalmazott. Az alacsony árkategóriába tartozott, holott ennek hátterében ugyanaz a turpisság volt, mint napjainkban a 19 szálas dobozoknál: azért volt olcsóbb, mert kevesebb szál volt a csomagban.

1988-ban ezt az ugyancsak 17 darabos mentolos verzió követte, ezüst-zöld csomagolásban, ugyanannyiért, amelyet szintén 1992-ig gyártottak.

1989-ben, a dohányzás ártalmait csökkenteni igyekvő fejlesztés eredményeképp alacsony kátránytartalmú (10/0,7 mg), C-vitaminos füstszűrőjű Szofi jelent meg hosszú, 100 mm-es formában, Nívó fantázianévvel, 30 Ft-os áron. Ezt követte két, szintén C-vitaminos, szuperkönnyű változat, és egy újabb fejlesztés: kemény kartondobozban került a boltokba a 84 mm-es sima és mentolos Nívó, 10 mg kátrány-, 0,7 mg nikotintartalommal, 34 Ft-os áron. Habár sok információ nem lelhető fel erről a variánsról, elképzelhető, hogy külföldre is exportálták, mert a dobozok hátoldalán angolul is olvasható volt egy rövid leírás a cigarettáról. A C-vitamin reakcióba lép a füstben lévő mérgező formaldehiddel és közömbösíti azt, állították a termékről. Megjelenésekor azonban sok támadás is érte, megtévesztőnek titulálták a vitamin-dolgot, hiszen ettől a fogyasztónak úgy tűnhet, mintha kevésbé lenne káros, mi több, egyenesen egészséges lenne a cigaretta. A termék épp ezért nem is volt hosszú életű.

Kartoncsomagolás

A kilencvenes évek elején jelent meg a puha csomagos Sopianae Aerofilter Medium és Lights. Ha valaki nem lett volna tisztában ezekkel a kifejezésekkel, a dobozokról megtudhatta, hogy „középerős” és „könnyű” cigarettákkal van dolga. Ekkor kezdett kialakulni a ma is meglévő termékcsalád. Sorra vezették be az újabb, könnyebb verziókat, melyeknek a csomagolása is egységes lett, és már a nemzetközi színjelölés (kék, világoskék, zöld) is mutatta a cigaretták erősségét, ízét. A barna Szofi egy kis ideig King Size felirattal volt kapható, és létezett belőle 100-as változat is.

1993–94 körül jelent meg a Sopianae Plusz 84 ill. 100 mmes hosszal, ami csak pár évig volt forgalomban.

A termékcsalád következő tagja a Lights (11/0,8 mg) és Lights 100’S (12/0,9 mg), majd az Extra Lights és Mentolos verzió lett még puha csomagolásban, de már azzal a grafikával, amivel még vagy 10 évig gyártották. 1996 körül kerültek át a cigaretták kemény kartondobozba, egyedül a barna Szofi maradt puha csomagos.

1998-ban megjelentek a dobozokon a figyelmeztető feliratok, igaz, még csak legalul, a dizájnhoz illő betű- és háttérszínnel, és bevezették a fix áras adójegyet, amelyen a Szofi család esetében 177 Ft-os ár szerepelt.

1999-ben jelent meg a barna Szofi keménydobozos változata, ennek fogyasztói azonban megmaradtak a puha csomagnál.

Egyre könnyebb cigaretták

A cigaretták károsanyag-tartalmát folyamatosan csökkentették, a barna Szofié 15/0,9 mg-ról 14/0,8-ra, majd 11/0,8-ra, az EU-csatlakozásunk után pedig az uniós előírásnak megfelelően 10/0,7 mg-ra csökkent. 1999-ben további csökkentés keretében piacra dobták az Ultra Lights Szofit, 3/0,3 mg-os tartalommal.

1999 tavaszától Classic Lights néven kapható volt egy új, kicsit enyhébb (12/0,8 mg), puha csomagos variáns, már 208 Ft-ért, de nem aratott nagy sikert, így hamar meg is szűnt. Még az év végén bemutatkozott a később háromtagúvá fejlődött Sopianae Gold család első tagja, ízléses arany csomagolásban, 225 Ft-os áron, 11/0,8 mg tartalommal.

2000-ben jelent meg a Gold család két új tagja: a Lights (8/0,6 mg) és az Ultra Lights (3/0,3 mg) 250 Ft-os áron. Bár elég egyedi csomagolású és kiváló minőségű volt, pár év alatt ez is megszűnt.

2000-től az Ultra Lights Szofi 100 mm hosszúságú változatban is készült, 5/0,5 mg-os tartalommal, 245 Ft-os áron.

2002 elején elkészült Lights Menthol (7/0,6 mg) variáns is 265 Ft-os áron, majd megjelent a lehető legalacsonyabb (1/0,1 mg) károsanyag-tartalmú Sopianae 1 mg már 315 Ft-ért.

2006-ban következett egy újabb jó döntés a gyár részéről, ami régóta hiányzott a magyar dohánypiacról: nyárra alkalmi csomagolást kapott az összes Szofi-variáns. Hogy ennek volt-e különösebb előzménye, nem tudni, de lehetséges apropónak tűnik a gyár alapításának 100. évfordulója. (Ugyan a pécsi gyár csak 1912-től termelt, de már 1906-ban döntöttek a felállításáról.) Ekkor már a fekete keretes figyelmeztetéseket kellett szerepeltetni a csomagolásokon, és betiltották a megtévesztőnek minősülő lights, stb. elnevezéseket is. A már halványkék, világoskék, fehér elnevezésű, 445 ill. 455 Ft-ba kerülő Sopianae dobozain Pécs nevezetes helyei tűntek fel: a Városháza, a Nemzeti Színház, a Dohánygyár, a Jókai tér, a Csontváry Múzeum, a Szentháromság szobor, a Megyeháza, a Postapalota, illetve a Tettyei romok.

2009-ben új dizájnt kapott a termékcsalád, ami nem lett átütő siker. A Szofi 36 éves védjegyét: az átlós csíkokat eltüntették, és a színek sem lettek a legszebbek.

2010 nyarán az árcsökkentés ihlette az új fejlesztést: puha csomagolásban jelent meg két új fajta Szofi. Kék (7/0,6 mg) illetve Sárga (4/0,4 mg) névre hallgattak, és 599 Ft-ba kerültek. Grafikáik nem túl magasröptűek, de a retrós puha csomag kárpótolta ezért a fogyasztókat. A barna Szofi is megkapta ezt az új, tetszetősebb grafikát.

2010 júliusától az egész termékcsaládot felfrissítették. A színeket kicsit átvariálták, a barna bordó lett, a halványkék narancssárga, a fehér pedig „fehér” elnevezéssel immáron szürke színű.

Superslimek és ízváltók

2011 áprilisában megjelent a modern, fiatalos csomagolású Sopianae Superslim termékcsalád négy változatban, 540 Ft-os áron, az első hazai vékony cigarettaként. Ez a fejlesztés hiánypótló volt és igazán jól sikerült, ami talán újabb hosszú évekre biztos pozíciót ad a márkának. Remek ötlet volt, hogy nem az eredeti Sopianae elnevezés, hanem a cigaretta beceneve: a Szofi lett a dobozon a fő márkanév, egyrészt, mert a terméket mindenki így hívta, másrészt ez talán közelebb juttatta a megcélzott női fogyasztói táborhoz.

2011 augusztusában forgalomba került két új variáns, 100 mm hosszúságú szivarka formájában. Az egyre drasztikusabban emelkedő árakra reagált ez az újítás, ugyanis a dohányfóliába csavart cigarettának jóval alacsonyabb az adótartalma, így volt lehetséges a 340 Ft-os ár, bár egy doboz csupán 17 szálat tartalmazott. Hamarosan a barna és kék mellett megjelent a világoskék dobozos, könnyedebb változat is.

2012 májusától a teljes termékcsalád új külsőt kapott, a dobozok színe sokkal szebb lett. Az új grafika nevezhető modernnek, fiatalosnak, bárminek, de az eredeti csíkosra már cseppet sem emlékeztet.

2013 februárjában újabb termékfejlesztés történt. Az előző évben sorra jelentek meg az ismert márkákból a csak „pattintósnak” becézett változatok: a cigaretta filterében apró kis kapszula található, mentolos folyadékkal töltve. Ha a dohányzó úgy gondolja, fél úton szétnyomja a kapszulát, majd a menta-olajjal átitatott filteren keresztül szívja tovább immáron mentolos cigarettáját. Öröm, hogy a Szofi is lépést tartott ezzel az új divattal és forgalomba hozott három új cigarettát, kék, világoskék, illetve zöld dobozban. Az első kettőnél a normál cigaretta mentolossá tehető, utóbbinál a hagyományos mentolosságot a rágógumikból és fogkrémekből ismert fodormenta íz váltja fel.

2013 márciusában került a boltokba a Sopianae Nova három változata, 750 Ft-os áron. Különlegessége, hogy a hagyományosnál vékonyabb, de a slim típusnál vastagabb a cigarettaszál. Matt felületű fekete dobozán a színes minta és felirat lakkfestékkel van nyomva, ami igazán modern hatást kelt.

Látva ezt a folyamatos fejlődést és megújulást, biztosak lehetünk abban, hogy a jelenleg 23 tagú Sopianae termékcsalád a következő 42 évre is tartogat meglepetéseket, újításokat!