Az Országgyűlés hétfő kora este 139 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodó szavazat nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását – írja az MTI. A Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója bojkottálta az ülést.

Több szervet is meggyengített volna a módosítás

Az Alaptörvény 17. módosításának korábbi tervezete egyebek mellett szabályozta volna azt is, mi számít a jövőben jogszabálynak Magyarországon. A korábban hatályos Alaptörvény szerint „Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet”. Ezt a passzust cserélte volna a 17. Alaptörvény-módosítás az alábbi szövegre:

„Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete és az önkormányzati rendelet”.

Azaz a kormány elvette volna az önálló szabályozó szervek rendeletalkotási jogkörét, amit így indokolt a korábban társadalmi párbeszédre bocsátott Alaptörvénymódosítás-tervezet részletes indokolásában: „Az önálló szabályozó szervekkel kapcsolatos alaptörvényi rendelkezések felülvizsgálata indokolt”.

Az Alaptörvény-módosítás a fentiek mellett elvette volna a köztársasági elnöktől az önálló szabályozó szervek vezetőinek kinevezésével kapcsolatos jogkörét, s kivette volna az Alaptörvényből az Önálló szabályozó szervek alcím alá tartozó teljes szövegrészt (23. cikk).

Az önálló szabályozó szervek vezetőinek rendeletei a jövőben nem számítottak volna jogszabálynak, így lényegében a kormány elvette volna e hatóságok és hivatalok szabályozó erejét. S hogy pontosan mely szervekről van szó? A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. paragrafusa szerint összesen négy ilyen szabályozó szervezet van ma Magyarországon: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) és az Országos Atomenergia Hivatal.

Az Országgyűlés által végül elfogadott, módosított törvényből (PDF) azonban kikerült az a passzus, hogy mi számít jogszabálynak, így végül nem vették el az SZTFH és más önálló szabályozó szervek vezetőinek rendeletalkotási jogát. Ugyanígy a köztársasági elnök nevezheti ki a jövőben is e szervek vezetőit, s benne maradt az Alaptörvényben az Önálló szabályozó szervek alcím alá tartozó szövegrész is.

Mi szerepel a módosításban?

A törvényben rögzítették, hogy az Országgyűlés széles körű társadalmi és szakmai egyeztetést követően alkotja meg Magyarország új alkotmányát, amely a népszuverenitás, a hatalommegosztás, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmére épül.

A záró és vegyes rendelkezések között rögzítették azt a passzust, amely lehetővé teszi Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítását. Az elfogadott jogszabály szerint az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és ezt követően az Országgyűlés az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választ államfőt.

Az Alaptörvény-módosítás egyebek között bevezeti az országgyűlési képviselői mandátum időkorlátját, jelentős változásokat hoz az Alkotmánybíróság összetételével kapcsolatban, helyreállítja az Alkotmánybíróság felülvizsgálati hatáskörét, módosítja a Kúria és az OBH elnökének megválasztására és megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályokat, a vármegye elnevezést visszaállítja megyére, megszünteti az Országgyűlési Őrséget, valamint több tárgykörben is megszünteti a sarkalatos törvényi szabályozást.

Alaptörvényben rögzítették továbbá, hogy a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése érdekében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működik. A hivatal független, törvényben meghatározottak szerint az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének érvényesítője. A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmados többséggel 6 évre választja meg.

A módosítás megszünteti a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulását a költségvetésről szóló törvény elfogadásához, továbbá hatályon kívül helyezi a közpénz fogalmát – miszerint a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése. Arra hivatkozott a kormány, hogy ennek tételes rögzítése indokolatlanul leszűkítette annak értelmezési körét, és korlátozta az információszabadság érvényesülését.

Az Alaptörvény-módosítást még alá kell írja a köztársasági elnök és meg kell jelenjen a Magyar Közlönyben a hatályba lépéshez.

Nyitóképünk illusztráció (Fotó: Földi Bence / Tobacco)