A tizenhetedik alaptörvény-módosításról dönt az Országgyűlés hétfőn, e heti kétnapos rendkívüli ülésének első napján – írja az MTI. A parlament tavaszi ülésszaka június 15-én véget ért, azóta a kormány minden héten kezdeményezte az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását egyebek mellett azért, mert az előterjesztések megtárgyalásának őszi ülésszakra történő halasztása fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné.

Magyar Péter miniszterelnök múlt szombaton a Facebook-oldalán azt írta, hogy hétfőn az Országgyűlés elfogadja az Alaptörvény 17. módosítását. A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás – zárta bejegyzését a kormányfő.

A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint az ülés hétfőn 13 órakor Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik. A napirend előtti felszólalások után a képviselők egy órán át interpellálhatják a kormány tagjait, majd megtartják az azonnali kérdések és válaszok óráját, félórában pedig kérdések hangzanak el.

A parlament lefolytatja az alaptörvény tizenhetedik módosítása bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslat vitáját, majd dönt a törvényjavaslatról. Az MTI azt írta, a Görög Márta igazságügyi miniszter által jegyzett alaptörvény-módosítás célja a preambulum szerint, hogy az új alkotmány hatálybalépéséig biztosítsa az állam jogszerű működéséhez szükséges elengedhetetlen intézményi feltételeket, továbbá megteremtse az alkotmányos demokrácia helyreállításának alapjait.

A sürgős eljárásban tárgyalt előterjesztés egyebek mellett tartalmazza az országgyűlési képviselők 12 éves (vagy 3 ciklusos) időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszűnését, az alkotmánybírók esetében 70 éves életkori határ bevezetését, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívását, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását.

Az SZTFH elnökének rendeletalkotási jogát is elvennék

Amint arról korábban beszámoltunk, az Alaptörvény 17. módosítása egyebek mellett szabályozná azt is, mi számítana a jövőben jogszabálynak Magyarországon. A tervezett módosítás szerint kivennék „az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete” részt. Ezt a kormány ekképpen indokolta az alaptörvény-módosítás részletes indokolásában: „Az önálló szabályozó szervekkel kapcsolatos alaptörvényi rendelkezések felülvizsgálata indokolt”. Az alaptörvény-módosítás a fentiek mellett elvenné a köztársasági elnöktől az önálló szabályozó szervek vezetőinek kinevezésével kapcsolatos jogkörét, s kivenné az Alaptörvényből az Önálló szabályozó szervek alcím alá tartozó teljes szövegrészt (23. cikk).

Tehát az önálló szabályozó szervek vezetőinek rendeletei a jövőben nem számítanának jogszabálynak, így lényegében a kormány elvenné e hatóságok és hivatalok szabályozó erejét. S hogy pontosan mely szervekről van szó? A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. paragrafusa szerint összesen négy ilyen szabályozó szervezet van ma Magyarországon: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) és az Országos Atomenergia Hivatal.