Tobacco

Rovat:

Paragrafus
Becsült olvasási idő: 2 perc
Rövidesen az Országgyűlés elé kerül az Alaptörvény 17. módosítása

Ez a módosítás venné el az SZTFH elnökének rendeletalkotási jogát.

Rövidesen – a héten vagy legkésőbb a jövő hét elején – az Országgyűlés elé kerül az Alaptörvény 17. módosításának végleges javaslata – közölte Magyar Péter a kormányszóvivői tájékoztatón csütörtökön.

A miniszterelnök elmondta: a kormány tárgyalta a beérkezett társadalmi és szakértői észrevételeket. Közölte: több mint 23 ezer észrevétel érkezett be, ezek feldolgozása során mesterséges intelligenciát is használtak. A kormány és a Tisza-frakció még nem hozta meg végleges döntését, de a nagy többség szigorítást kért a 17. módosítás által érintett területek túlnyomó hányadában. Voltak olyanok is, pár százalék, akik kritikát fogalmaztak meg és jogállami garanciákat akarnak látni – tette hozzá Magyar Péter. „Várhatóan nagy változás e területen nem lesz” – közölte, de nem akarta prejudikálni sem a kormány, sem a frakció döntését, türelmet kért a végleges javaslatig.

Magyar Péter miniszterelnök a kormányszóvivői tájékoztatón 2026. július 2-án Budapesten (Fotó: Földi Bence / Tobacco)

Amint arról korábban beszámoltunk, az Alaptörvény 17. módosítása egyebek mellett szabályozná azt is, mi számítana a jövőben jogszabálynak Magyarországon. A tervezett módosítás szerint kivennék „az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete” részt. Ezt a kormány ekképpen indokolta az alaptörvény-módosítás részletes indokolásában: „Az önálló szabályozó szervekkel kapcsolatos alaptörvényi rendelkezések felülvizsgálata indokolt”. Az alaptörvény-módosítás a fentiek mellett elvenné a köztársasági elnöktől az önálló szabályozó szervek vezetőinek kinevezésével kapcsolatos jogkörét, s kivenné az Alaptörvényből az Önálló szabályozó szervek alcím alá tartozó teljes szövegrészt (23. cikk).

Tehát az önálló szabályozó szervek vezetőinek rendeletei a jövőben nem számítanának jogszabálynak, így lényegében a kormány elvenné e hatóságok és hivatalok szabályozó erejét. S hogy pontosan mely szervekről van szó? A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. paragrafusa szerint összesen négy ilyen szabályozó szervezet van ma Magyarországon: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) és az Országos Atomenergia Hivatal.