Rövidesen – a héten vagy legkésőbb a jövő hét elején – az Országgyűlés elé kerül az Alaptörvény 17. módosításának végleges javaslata – közölte Magyar Péter a kormányszóvivői tájékoztatón csütörtökön.
A miniszterelnök elmondta: a kormány tárgyalta a beérkezett társadalmi és szakértői észrevételeket. Közölte: több mint 23 ezer észrevétel érkezett be, ezek feldolgozása során mesterséges intelligenciát is használtak. A kormány és a Tisza-frakció még nem hozta meg végleges döntését, de a nagy többség szigorítást kért a 17. módosítás által érintett területek túlnyomó hányadában. Voltak olyanok is, pár százalék, akik kritikát fogalmaztak meg és jogállami garanciákat akarnak látni – tette hozzá Magyar Péter. „Várhatóan nagy változás e területen nem lesz” – közölte, de nem akarta prejudikálni sem a kormány, sem a frakció döntését, türelmet kért a végleges javaslatig.

Amint arról korábban beszámoltunk, az Alaptörvény 17. módosítása egyebek mellett szabályozná azt is, mi számítana a jövőben jogszabálynak Magyarországon. A tervezett módosítás szerint kivennék „az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete” részt. Ezt a kormány ekképpen indokolta az alaptörvény-módosítás részletes indokolásában: „Az önálló szabályozó szervekkel kapcsolatos alaptörvényi rendelkezések felülvizsgálata indokolt”. Az alaptörvény-módosítás a fentiek mellett elvenné a köztársasági elnöktől az önálló szabályozó szervek vezetőinek kinevezésével kapcsolatos jogkörét, s kivenné az Alaptörvényből az Önálló szabályozó szervek alcím alá tartozó teljes szövegrészt (23. cikk).
Tehát az önálló szabályozó szervek vezetőinek rendeletei a jövőben nem számítanának jogszabálynak, így lényegében a kormány elvenné e hatóságok és hivatalok szabályozó erejét. S hogy pontosan mely szervekről van szó? A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. paragrafusa szerint összesen négy ilyen szabályozó szervezet van ma Magyarországon: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) és az Országos Atomenergia Hivatal.
A működését 2021. október 1-jén megkezdő SZTFH elnökei eddig az alábbi rendeleteket adták ki a dohányfelügyelettel kapcsolatban:
- A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezése során lefolytatott eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint a díjak beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és visszatérítésének részletes szabályairól szóló 2/2021. (X. 14.) SZTFH rendelet
- A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezés és ellenőrzés egyes szabályairól szóló 18/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet
- A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségről, valamint a dohánygyártmányok árbejelentésének és árközzétételének részletes szabályairól szóló 22/2021. (XII. 28.) SZTFH rendelet
- A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által kibocsátott egyediazonosító díjáról és az egyedi azonosító kibocsátásával kapcsolatos különös eljárási szabályokról szóló 35/2022. (IX. 30.) SZTFH rendelet
- A kizárólag dohányboltban forgalmazható termékeken kívül dohányboltban forgalmazható termékekről és nyújtható szolgáltatásokról szóló 36/2022. (IX. 30.) SZTFH rendelet
- A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek országos képzési rendszeréről szóló 8/2023. (IV. 11.) SZTFH rendelet
