Amint arról beszámoltunk, Lázár János dohányügyekért felelős miniszterelnöki biztos, építési és közlekedési miniszter benyújtott egy törvényjavaslatot az Országgyűlésnek múlt kedden, amellyel több ponton módosítaná az Fdvtv.-t és más kapcsolódó törvényeket.
A módosítás általános vitája kedden zajlott az Országgyűlésben, Ágh Péter (Fidesz) az előterjesztő képviseletében hangsúlyozta: az ellenőrzések tapasztalatai szerint főként a fővárosban és Pest megyében rendszeresen szolgálnak ki 18 éven aluliakat, és a mai bírságolási rendszer nem visszatartó erejű. Ágh Péter úgy fogalmazott: nem engedhető meg, hogy akárcsak egy trafikos fittyet hányjon a szabályokra, és kiszolgáljon fiatalkorúakat. Ezért szigorításra szorul szerinte a szabályozás, súlyos, visszatartó erejű, már az első alkalommal is minimum egymillió forintos pénzbírságot vezetnek be, végső soron pedig a trafik engedélye is rámehet arra, ha fiataloknak értékesítenek. A vita lezárása után az előterjesztők nevében felszólaló Ágh Péter elmondta, hogy tavaly több mint háromezer helyszíni és 2500 adminisztratív ellenőrzést hajtottak végre. Kitért arra is, hogy a legalább négyezer munkavállaló elszállásolására alkalmas, teljes közművesítéssel, illetve szolgáltató létesítményekkel is rendelkező beruházások területén lehetőség lenne dohánytermékek értékesítésére. A politikus hangsúlyozta, ezzel nem a munkások dohányzását szeretnék megkönnyíteni, hanem a települések lakóit szeretnék megvédeni a trafikingázástól, vagyis attól a sok száz, vagy ezer olyan munkástól, aki csak a cigarettáért utaznának be a városba.
A Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége (MDKSZ) múlt pénteken már közleményben reagált a hírekre – ennek tartalmáról itt írtunk. Ám közel egy héttel később, csütörtökön – a törvényjavaslat részletes vitára bocsátott szövegtervezetének ismeretében – újabb közleményt adott ki.
„[…] a szankciórendszer szigorítását célzó rendelkezések kapcsán a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége határozott tiltakozását fejezi ki, azokat aránytalanul súlyosnak és diszkriminatívnak tartja. Álláspontunk szerint aránytalanul súlyos intézkedés a szankciórendszer azon eleme, amely a jövőbeli trafikkoncesszió elnyeréséből kizárja azon dohány kiskereskedőket, akik a pályázat kiírását megelőző 10 évben fiatalkorúak kiszolgálása miatt szankcionálva voltak. Emellett nem tartjuk helyénvalónak azt a megoldást, amely a felelős jogalkalmazó hatóság számára kizárja az egyedi eset körülményeinek mérlegelését és az arányosítás lehetőségét mind a szankció kiszabása, mind mértéke terén. Diszkriminatívnak ítéljük meg azt, hogy a jogalkotó az érzékeny termékkörök forgalmazása során a fiatalkorúak fokozott védelmére kötelezett kiskereskedelmi ágazatok közül egyedül a trafikszektor vonatkozásában határozott meg ilyen súlyú jogkövetkezményt, más kereskedelmi egységekre, így például az élelmiszer-kereskedelemre, benzinkútra, lottózóra nem”
– fogalmazott az MDKSZ, amely megjegyezte, a rendelkezésre álló adatok alapján „a trafikszektor a leginkább szabálykövető ágazat, a többi kiskereskedelmi területen a dohányboltokhoz képest jelentősen magasabb arányban (47-66%) állapított meg a fiatalkorúak kiszolgálását érintő jogsértést a felügyeleti szerv az elmúlt évben”.
Az MDKSZ arra kéri a jogalkotót, hogy ne hozza aránytalanul nehezebb helyzetbe a dohány-kiskereskedőket, akik közül sokan gazdaságilag nehéz helyzetben lévő régiókban, a legkisebb települések utolsó még működő kiskereskedelmi egységeiként űzik tevékenységüket. Ugyanakkor jelezték, továbbra is nyitottak a konstruktív párbeszédre a témában, s örömmel osztják meg tapasztalataikat a jogalkotóval és a szabályozó szervezetekkel.
