Ágh Péter (Fidesz) az előterjesztő képviseletében hangsúlyozta: a dohányzás kiemelt kockázatot jelent az egészségre, a tüdődaganatok és a dohányzás között ok-okozati összefüggés mutatható ki – írja az MTI.

A kormány szerinte 2010 óta számos lépést tett, például a vendéglátóhelyek és a tömegközlekedés is füstmentessé vált. Emlékeztetett: míg 2010-ben a magyar lakosság 35-40 százaléka dohányzott, amely mára 20-25 százalékra csökkent. Korábban a dohánytermékek mintegy 40 ezer helyen voltak elérhetőek, most hatezer körüli az elárusítóhelyek száma.

– Azonban az ellenőrzések tapasztalatai szerint főként a fővárosban és Pest megyében rendszeresen szolgálnak ki 18 éven aluliakat, és a mai bírságolási rendszer nem visszatartó erejű

– mutatott rá. Ágh Péter úgy fogalmazott: nem engedhető meg, hogy akárcsak egy trafikos fittyet hányjon a szabályokra, és kiszolgáljon fiatalkorúakat. Ezért szigorításra szorul szerinte a szabályozás, súlyos, visszatartó erejű, már az első alkalommal is minimum egymillió forintos pénzbírságot vezetnek be, végső soron pedig a trafik engedélye is rámehet arra, ha fiataloknak értékesítenek.

Nőtt a lebukó trafikosok száma

Takács Péter a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára jelezte: a kormány és a tárca is támogatja az előterjesztést.

Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz) kiemelte: a tervezet célja a jogellenes dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység megelőzésére és megakadályozására vonatkozó rendelkezések kiegészítése a piac felügyelete során tapasztaltak alapján. Úgy fogalmazott: a szigorú szankcionálás a fiatalkorúak védelme érdekében fontos. Tájékoztatása szerint az elmúlt időszak ellenőrzései alapján nőtt azok száma, ahol a dohányboltok figyelmen kívül hagyták a fiatalkorúak kiszolgálásának tilalmát. Míg 2022-ben 574 ellenőrzésből 78 esetben összesen 23,4 millió forint bírságot szabtak ki, 2023-ban 805 ellenőrzésből 177 esetben több mint 111 millió forintot – ismertette. A nagyobbik kormánypárt vezérszónoka ezért is támogatásáról biztosította a javaslatot.

Nacsa Lőrinc (KDNP) súlyos népegészségügyi problémának nevezte a dohányzást, ami kilencven százalékban felelős a tüdőrák kialakulásáért. A felszólaló hozzátette, a szív- és érrendszeri betegségek miatt bekövetkezett halálesetek negyede is a dohányzás következményének tekinthető. A kereszténydemokrata politikus a legnagyobb kihívásnak az új generációs, hevített dohánytermékekkel szembeni fellépést nevezte. Hangsúlyozta, hogy az indítvány pontosítja a dohányboltok termékkihelyezési és polcképszerződési szabályait. A vezérszónok szükségesnek tartotta, hogy nagyon szigorúan szankcionálják azokat a dohányboltokat, amelyekben kiszolgálják a fiatalkorúakat. A KDNP támogatja a javaslatot – jelentette be.

Az ellenzék részben támogatja a javaslatot

Arató Gergely (DK) közölte: a javaslat számos elemével egyetértenek, a fiatalkorúaknak dohányterméket eladók szigorúbb szankcionálásával pártjuk egyetért és támogatja azt. A törvényjavaslat azonban szerinte szélesíti az illetékes miniszter lehetőségét arra, hogy pályázat nélkül, önhatalmúan osszon ki dohánykoncessziókat. A tervezet emellett tartalmazza azt is, hogy a vendégmunkások munkásszállóin dohánybolt nyílhasson. – Mindezek miatt a törvényjavaslat egészét nem tudják támogatni – jelezte az ellenzéki párt vezérszónoka.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) elismerte a nemdohányzók védelmében elért eredményeket. Egyúttal azonban rámutatott, hogy az államnak pusztán a dohánytermékek megvásárlásából éves szinten nagyjából 500 milliárd adóbevétele származik. – Ez az áfával együtt 700 milliárd forintnál nagyobb összeget jelent, egy ilyen gigantikus adóbevétel befolyásolja a kormány döntéseit – jelentette ki. Z. Kárpát Dániel jó iránynak nevezte, hogy komolyabb szankciókat alkalmaznak azokkal szemben, akik a fiatalkorúaknak értékesítenek dohánytermékeket. Az ellenzéki politikus kérte, vegyék ki a javaslatból azt, hogy négyezer főnél több főtt foglalkoztató zárt ipari parkokban vagy munkásszállók környékén is lehessen dohányboltot nyitni.

Szabadi István (Mi Hazánk) felhívta a figyelmet, hogy a KSH adatai szerint tavaly rekordot döntött a dohányáruk kiskereskedelmi eladási forgalma, ami elérte az 1,1 ezer milliárd forintot. Hangsúlyozta, hogy 2022-ben a teljes kiskereskedelmi forgalom 6,5 százalékát a dohányáruk tették ki. Pártja nevében bírálta, hogy dohányboltokat lehet majd nyitni azon óriásberuházások mellett, ahol legalább négyezer munkás dolgozik. – Ezzel a kormánynak további érdeke fűződik a vendégmunkások „tömeges beáramoltatásához” – fogalmazott. Az ellenzéki politikus egyetértett azzal, hogy a fiatalkorúak védelmében erősödjenek a szankciók. A Mi Hazánk kötelezővé tenné, hogy az iskolákban tartsanak ismeretterjesztő előadásokat a dohányzásról, a közösségi médiában pedig kampányokat indítana a dohányzás ellen – jelentette ki Szabadi István.

Trafikingázás elleni intézkedés

A vita lezárása után az előterjesztők nevében felszólaló Ágh Péter (Fidesz) elmondta, hogy tavaly több mint háromezer helyszíni és 2500 adminisztratív ellenőrzést hajtottak végre.

Kitért arra is, hogy a legalább négyezer munkavállaló elszállásolására alkalmas, teljes közművesítéssel, illetve szolgáltató létesítményekkel is rendelkező beruházások területén lehetőség lenne dohánytermékek értékesítésére. A politikus hangsúlyozta, ezzel nem a munkások dohányzását szeretnék megkönnyíteni, hanem a települések lakóit szeretnék megvédeni a trafikingázástól, vagyis attól a sok száz, vagy ezer olyan munkástól, aki csak a cigarettáért utaznának be a városba.