- A sörtermelés, a -fogyasztás és az export tovább csökken, megerősítve a 2019 óta tartó hosszan elnyúló visszaesést.
- A vendéglátás továbbra is súlyosan gyengélkedik: az on-trade sörfogyasztás az egykor volt egyharmadról nagyjából egynegyedre esett vissza.
- Az EU-ban működő sörfőzdék száma 9 700-on stagnál, ami azt jelzi, hogy megtört az egykor gyorsan növekvő európai sörfőzési lendület.
- Az alacsony fogyasztói bizalom, a csökkenő költés, a növekvő költségek, az infláció és az éghajlati nyomás súlyosan érintik az ágazatot.
- Az alkoholmentes sör az egyetlen növekvő kategória: öt év alatt 25%-kal nőtt.
- A sörfőzők stabil, kiegyensúlyozott szabályozási környezetet sürgetnek, amely lehetővé teszi a beruházást, az innovációt és a kulturális hozzájárulást.
Európa sörpiaca tovább zsugorodik: a termelés, a fogyasztás és az export immár ötödik egymást követő évben esik vissza – derül ki az Európai Sörfőzők múlt csütörtökön megjelent, 2025-ös European Beer Trends Report kiadványából.
A jelentés rámutat az ágazat tartós kihívásaira. Az éttermekben, kocsmákban és kávézókban fogyasztott, úgynevezett on-trade sörfogyasztás – amely egykor az európai sörfogyasztás egyharmadát tette ki – mára nagyjából az összesített fogyasztás egynegyedére csökkent. Bár mennyiségben kisebb a kiskereskedelemnél, a vendéglátásban eladott sörök adják az ágazat hozzáadott értékének legnagyobb részét, és több százezer kisvállalkozást, illetve helyi munkahelyet tartanak fenn. A gyengélkedő vendéglátóipar ezért az egész sörértékláncra hatással van – a gazdáktól a fesztiválokon át a turizmusig.
Az évekig tartó dinamikus növekedés után az EU-ban működő aktív sörfőzdék száma is megtorpant, és mintegy 9700 körül stabilizálódott, ami a korábbi évtizedet jellemző élénk sörfőzési lendület lassulását jelzi.
Christian Weber, az Európai Sörfőzők elnöke arra figyelmeztetett, hogy a visszaesés nem csupán átmeneti jelenség:
„A fogyasztók elvesztették a bizalmukat, és kevesebbet költenek. A sörfőzők növekvő költségekkel, szigorúbb szabályozással és fokozódó nyomással néznek szembe az értéklánc minden pontján. Természetünkből fakadóan kitartóak és optimisták vagyunk, de nagyobb stabilitásra és támogatásra van szükségünk ahhoz, hogy továbbra is higgyünk a fényes jövőben.”
Öt év alatt 22 millió hektoliteres csökkenés
Az EU sörtermelése a 2019-es 367 millió hektoliterről 2024-re 345 millióra esett vissza, és a 2025 eleji adatok további szűkülésre utalnak. Az export – amely korábban részben ellensúlyozta a belföldi visszaesést – szintén lassul, immár második éve.
A jelentés szerint az infláció, a magas alapanyagköltségek, a globális szállítási fennakadások és az éghajlati tényezők okozta nyersanyag-nyomás mind jelentősen hozzájárulnak a visszaeséshez. A gyenge fogyasztói bizalom tovább alakítja a költési szokásokat, különösen azokat a termékeket érintve, amelyek szorosan kötődnek a társas alkalmakhoz és a vendéglátáshoz.
Támogatásra van szükség
A kihívások ellenére az ágazat továbbra is innovatív. Az alkoholmentes sörök maradtak a leggyorsabban növekvő szegmens: öt év alatt 25%-kal bővültek, és ma már az EU sörfogyasztásának 7,5%-át teszik ki.
Julia Leferman, az Európai Sörfőzők főtitkára hangsúlyozta a megfelelő szabályozási környezet fontosságát:
„A sörfőzők elkötelezettek a fenntarthatóság, a mértékletesség és a kulturális értékek iránt. Ám most egyértelmű támogatásra van szükség – nem pedig aránytalan vagy kontraproduktív szabályozásra. Ágazatunk hozzájárulhat Európa versenyképességéhez és kulturális pezsgéséhez, ha megkapja a beruházásokhoz, az innovációhoz és a növekedéshez szükséges stabilitást.”
A jelentést az idei, immár 12. Beer Serves Europe rendezvényen mutatták be Brüsszelben, amelyen sörfőzők, az ellátási lánc különböző szereplői, döntéshozók és az uniós intézmények, valamint tagállamok képviselői vettek részt.
A magyar nagyüzemi sörfőzés helyzetéről ebben a cikkünkben, a kisüzemi sörfőzés helyzetéről pedig ebben az interjúnkban számoltunk be.
Borítóképünk illusztráció (Fotó: Valentin Omikron / Unsplash)
