Eszter rendezvényszervezőként minimálbérre volt bejelentve, fizetésének fennmaradó részét pedig egyéni vállalkozóként számlázta ki munkáltatója cégeinek. A szóbeli megállapodás szerint a vállalat kompenzálta volna az alacsonyabb hivatalos jövedelem miatt kieső juttatásokat. Első gyermeke születésekor ez működött, második terhessége alatt azonban – amikor veszélyeztetett terhesként már nem tudott dolgozni – a munkáltató megtagadta a betegszabadság és a gyermekvállaláshoz kapcsolódó ellátások kiegészítését. Eszter ügyvédje, Ősi Barnabás szerint a munkavállalókat különösen kiszolgáltatottá teszi, hogy a jogszerűtlen foglalkoztatás feltárásakor ellenük is büntetőeljárás indulhat költségvetési csalás miatt. A konfliktus végül peren kívüli megállapodással zárult – számolt be az esetről a G7.
Mint írták, a szürke- és feketegazdaság Magyarországon hosszú ideje jelentős szerepet tölt be. Az IMF 2018-as kutatása szerint 1991 és 2015 között a GDP hozzávetőleg negyede a rejtett gazdaságban keletkezett, az arány 2015-re 20 százalék körülire csökkent. A gazdaság fehéredését a munkát terhelő adók mérséklése, az online pénztárgépek, az EKÁER és az online számlázás bevezetése is segítette: az áfarés 2013-as, 21 százalék feletti értéke 2023-ra ennek körülbelül harmadára esett. A foglalkoztatásfelügyeleti ellenőrzések ugyanakkor 2023-ban a vizsgált vállalkozások 67 százalékánál találtak munkaügyi jogsértést, az ellenőrzött dolgozók 15,7 százalékát pedig feketén foglalkoztatták. A rejtett gazdaság az állami adóbevételeket is csökkenti, miközben tisztességtelen versenyelőnyt biztosít a szabályokat megszegő vállalkozásoknak.
Ősi Barnabás szerint jogszabály-módosításra lenne szükség ahhoz, hogy a jogsértő foglalkoztatást feltáró munkavállalók ne váljanak automatikusan büntetőeljárás célpontjává. A jelenlegi szabályozás alapján a bíróság csak bizonyos feltételek mellett mellőzheti az eljárást, például kényszerhelyzet vagy a be nem fizetett adó és járulékok visszafizetése esetén. Az előző kormány szerint a munkavállaló büntetlensége érdekegyezséget teremthetne a felek között, az ügyvéd azonban úgy látja, hogy a jelenlegi rendszer éppen a dolgozók kiszolgáltatottságát erősíti. Különösen azokban az ágazatokban, ahol a szürke foglalkoztatás általános, a munkavállalók gyakran nem választhatnak szabadon a jogszerű és jogszerűtlen konstrukciók között.
