Az Agrár- és Élelmiszer-gazdaságért Felelős Minisztérium felkérésére a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bozó László meteorológus, akadémikus vezetésével vizsgálta meg az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) hatásait – írja az MTA honlapja.

A november 6-án a Kormány.hu-n közzétett jelentés egyértelműen kizárja, hogy a rendszer működtetése felelős lenne az elmúlt évek aszályos időjárásáért. A Kárpát-medencében a szárazság természetes éghajlati jelenség, a 2026-os nyár pedig a mérések kezdete óta a legszárazabbnak bizonyult. Az idei aszály ráadásul nem csupán Magyarországot, hanem Európa jelentős részét érintette. A 2020-as környezeti vizsgálatok során a talajban és a talajvízben nem mutattak ki mérhető ezüstfelhalmozódást, ugyanakkor a szakértők a talaj felső 5–10 centiméteres rétegének rendszeres ellenőrzését javasolják.

A bizottság a hazai megfigyelések és a nemzetközi szakirodalom alapján arra jutott, hogy a JÉGER működésének nincs 10 százalékot meghaladó hatása sem a jégesők okozta károkra, sem a lehulló csapadék mennyiségére. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy az időjárás-módosító rendszerek magyarországi működtetése jelenleg nem engedélyköteles, és bejelentési kötelezettség sem vonatkozik ezekre. A szakértők ezért a meglévő rendszerek kötelező bejelentését, az új berendezések engedélyezését pedig előzetes hatástanulmányhoz és a tudományos megalapozottság ellenőrzéséhez kötnék. A szabályozás a bizonyítatlan hatású rendszerek alkalmazását és az azokkal kapcsolatos félrevezető állításokat is visszaszoríthatná.