Egy üzemanyag-áremelkedéssel kapcsolatos előterjesztésbe rejtve jelentős adóemelésről döntött a kormány, az Országgyűlés pedig szeptember 15-én meg is szavazta a javaslatot.

A lépés független attól az évenként meglépett jövedékiadó-emeléstől, amely az inflációt követően a nikotintartalmú termékek esetében írt még elő az előző kormány.

Kármán András pénzügyminiszter közölte: az emelés a teljes termékköre kiterjed és november 1-én lép hatályba – írja az MTI. A cigaretta esetében a jövedékiadó-emelés 9, a hevített termékek esetében 25, a finomra vágott fogyasztási dohány esetében 26 százalék lesz. A végső fogyasztói árnál a cigarettánál 5, a hevített dohánytermékeknél mintegy 10 százalékos emelkedés várható attól függően, hogy a gyártók az emelést milyen mértéken hárítják át a fogyasztókra.

Az egészségügyre költenék

A kormány közlése szerint a dohánytermékek jövedékiadó-emeléséből származó többletbevételt az egészségügyre fordítják – írja az MTI. Az intézkedést azzal indokolják, hogy a dohányzás egészségügyi költsége 2025-ben mintegy 1477 milliárd forintot tett ki, miközben a dohánytermékek jövedéki és áfabevétele együtt körülbelül 775 milliárd forint volt. A januári automatikus valorizáció mintegy 90 milliárd forintos többletbevételt hozhat.

A novemberi jövedékiadó-emelés a teljes dohánytermék-kört érinti, de eltérő mértékben: a cigaretta adója 9, a hevített dohánytermékeké 25, a finomra vágott fogyasztási dohányé pedig 26 százalékkal nő. A kormány szerint ez a végső árakban nagyjából 5 százalékos cigaretta-, illetve 10 százalékos hevítetttermék-drágulást jelenthet, az áthárítás mértékétől függően. Az emeléstől a dohányzás visszaszorulását és hosszabb távon az egészségügyi kiadások mérséklődését is várják.

Összezörrent Magyar Péter és Németh Balázs

Az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvény vitájában az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának előadójaként Berki Ákos (Tisza) azt közölte: módosító javaslat nem érkezett az indítványhoz és a testület sem fogalmazott meg ilyet – írja az MTI.

A bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismertető Németh Balázs (Fidesz) állatorvosi lónak nevezte a törvényjavaslatot, mondván, miközben a kormány az átláthatóság erősítését ígéri, az anyagba fű alatt bekerült egy jelentős adóemelés a dohánytermékek esetében. Magyar Péter miniszterelnök „a Ház legnagyobb dohánylobbistájának” nevezte Németh Balázst, kijelentve, a képviselőnek azért fáj az adóemelés, mert korábban trafikokat „sikerült kilobbizniuk maguknak”. Feltette a kérdést, honnan veszi a képviselő a bátorságot, hogy egy olyan ügyben szólaljon fel, amelyben személyében érintett, hozzátéve, „egészen etikátlan és egészen példátlan”, hogy Németh Balázst nem érdekli a magyar emberek egészsége. Németh Balázs (Fidesz) személyes érintettségre hivatkozva kért szót, és azt mondta: „a miniszterelnök egy gyáva fickó”. Úgy fogalmazott, „a köszönésen és a nevemen kívül minden kijelentése, amit mondott velem kapcsolatban, az hazugság volt”. Azt mondta: nem lobbista, és nyugodtan alszik mind az atlétikai világbajnoksággal, mind a felesége vállalkozásával kapcsolatban. A Tisza képviselői ellenben nem alhatnak nyugodtan, mert rettegnek attól, hogy nem tudják teljesíteni, amit ígértek – tette hozzá. Kőszegi Krisztián (Tisza), az Országgyűlés alelnöke ekkor elvette tőle a szót azzal az indokkal, hogy ez már nem személyes érintettség.

Apáti István, a Mi Hazánk vezérszónoka azt mondta: még soha senkit nem szoktatott le a dohányzásról, hogy emelkedik a cigaretta ára. Ruzsa Diána (Tisza) azt hangsúlyozta: az e-cigaretták hatásának megítéléséhez nincsen még elegendő adat, majd arról beszélt, Svédországban ugyan a lakosság öt százaléka alá sikerült szorítani a hagyományos módon dohányzók arányát, de négyszer ennyien használnak valamilyen alternatív formát.

A kormány szembement saját ígéretével

„Az időzítés azért is érdekes és váratlannak mondható, mert a kormány 2 héttel ezelőtt terjesztette be a parlamentnek a 2026-os új költségvetést, és ebben még semmilyen nyoma nem volt a dohánytermékek jövedéki adó-emelésének (a költségvetési politika transzparenciáját hirdető kormányzat tehát most szembement saját ígéretével). Az adóemelés benyújtásának módja is ismerős mintázatokat követ: péntek este, más témában (üzemanyagok) benyújtott törvényjavaslatba helyezte el a kormány az adóemelő javaslatát, és a jelek szerint kivételes sürgősséggel tárgyalná azt a parlament a kormány javaslatára.

Megközelítő becslések szerint 2 hónapra (november-december) elméletben nagyjából 13-14 milliárd forint lenne az adóbevételeket növelő költségvetési hatás. A gyakorlat azonban jellemzően mást mutat és ad ki. A készletezési hatás ugyanis csökkenti az államkassza plusz bevételeit, mert a gyártók és nagykereskedők még szeptember-október folyamán, a régi – alacsonyabb – adómérték mellett szabadforgalomba bocsáthatják a novemberben és decemberben értékesítendő termékek egy részét. Ezekre akkor is a régi jövedéki adót fizetik meg, ha a fogyasztók csak az adóemelés hatályba lépése után, vagyis novembertől vásárolják meg őket. Minél nagyobb készletet halmoznak fel a kereskedők, annál kisebb mennyiséget kell az év utolsó két hónapjában már a magasabb adóval forgalomba hozni, így ez a hatás mérsékli a tényleges bevételi többletet. A fogyasztás esetleges visszaesése és a készletezési hatások miatt a tényleges plusz bevétel idén 8-9 milliárd forint lehet”

– írta véleményében a Portfolio.

Az MDKSZ aggódik

A Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége (MDKSZ) még a szavazást megelőzően aggodalmát fejezte ki a váratlan, év közben beterjesztett jövedékiadó-emelés miatt, amely számításaik szerint termékkategóriától függően akár 300 forintot meghaladó áremelkedést is okozhat. A szervezet szerint

„a dohánytermékek ára az átlagos, munkabérből élő magyar fogyasztók számára már jelenleg is a megfizethetőség határán mozog. Attól tartunk, hogy az év vége előtt várható újabb áremelés tömegesen fordítja majd a vásárlókat a legális és ellenőrzött beszerzési csatornák helyett a szervezett bűnözői csoportok által kínált illegális termékek és a feketepiac felé. A dohánytermékek iránti kereslet nem fog az áremelkedéssel egy csapásra megszűnni, legfeljebb új utat talál magának, az illegális források felé.”

Mint írták, a dohánytermékek ára már most is a megfizethetőség határán van, ezért az újabb drágulás tovább növelheti a feketepiacot, amelynek részesedését jelenleg 15–20 százalékra becsülik. Az MDKSZ szerint az illegális kereskedelem erősödése nem csak fogyasztóvédelmi és egészségügyi kockázatokat jelent.

„Elképzelhetőnek tartjuk azt, hogy a Kormány által az intézkedéstől várt költségvetési többletbevétel is el fog maradni, mivel a dohányboltokban értékesített termékek után befolyó magasabb adóbevételt ellensúlyozza majd a feketepiac miatt kieső forgalom”

– zárta közleményét az MDKSZ.

Nem hatékony az adóemelés

A KPMG már a cigaretta-feketepiacról szóló szokásos, 2022-es éves jelentésében arra a megállapításra jutott, hogy az egységes csomagolás és a jövedékiadó-emelés nem csökkenti a fogyasztást, ám az illegális kereskedelmet növelik. A könyvvizsgálócég szerint az EU és a WHO elhibázott eszközei (az adóemelések és a tilalom) az egészségre ártalmas hatásokat erősíti ahelyett, hogy a kevésbé káros alternatívákra való áttérést segítenék. A KPMG úgy véli, hogy adókulcsok tekintetében különbséget kellene tenni a hagyományos és új generációs dohánytermékek között, amellyel a közegészségügyi helyzetet úgy lehetne javítani, hogy az adóbevételek nagyjából hasonló szinten maradnának.

Az Európai Bizottság tervezett dohányadó-emelési javaslata kapcsán idén februárban Radovan Ďurana, az INESS elemzője egy tévéinterjúban elmondta: „Úgy gondolom, hogy egy ilyen őrült ötlet valójában nem fog átmenni, mert nagyon valószínű, hogy ez a cigaretta-feketepiac növekedését eredményezné”. Hozzátette: Franciaországban például az elszívott cigaretták 15–20 százaléka illegális forrásból származik. „A mennyiség, amelyet illegálisan állítanak elő Európában, végül a francia piacon kerül értékesítésre, mert a magas ár miatt itt lehet a legnagyobb haszonhoz jutni. Ha hasonlóan magas árak lennének más országokban is, a feketepiac volumenének növekedése biztosan bekövetkezne” – húzta alá az INESS elemzője.

Ausztráliában az adóemelések következtében elszállt cigarettaáraknak köszönhetően a szervezett bűnözés is egyre komolyabb bűncselekményeket követ el: a csoportok bandaháborút folytatnak egymás ellen, miközben a területekért harcolnak. A bűnszervezeteket 2023 óta több mint 200, trafikokat ért gyújtogatásos támadással is összefüggésbe hozták. Az illegálisdohány-kereskedelem becsült értéke 2023–24-ben elérte a 4 milliárd ausztrál dollárt (900 milliárd forint), ami három év alatt négyszeres növekedést jelentett. Az ausztrál ellenzéki Liberális–Nemzeti Koalíció (LNP) illegálisdohány-munkacsoportjának (Illicit Tobacco Taskforce) jelentése szerint a szervezett bűnözés gyakorlatilag átvette az ország dohánypiacának irányítását. Richard Colbeck ellenzéki szenátor szerint ideje felhagyni azzal a „fantáziával”, hogy Ausztráliában egy cigarettásdoboz ára 50–60 dollár (11–13 ezer forint): „Ha a piac akár 80 százaléka a szervezett bűnözés 15–20 dolláros árait fizeti, akkor ma valójában ez a cigaretta ára Ausztráliában.” A munkacsoport akár 80 százalékos jövedékiadó-csökkentést, az illegális dohány elleni szövetségi kormányzati koordinációt, valamint szabályozott és engedélyezett legális e-cigaretta-értékesítési rendszert javasol. Mary Aldred képviselő szerint „ideje felülvizsgálni a jövedéki adó mértékét – túl magas”, ugyanakkor hozzátette, hogy „svájci bicskára emlékeztető, sokoldalú megoldáscsomagra” van szükség.