„A dohánytermesztés mindig akkor volt erős, amikor a benne dolgozók alkalmazkodni tudtak az aktuális helyzethez, és megoldásokat találtak rá”
– mondta az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára, Tarpataki Tamás a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége (MADOSZ) által augusztus 26-án Ófehértón rendezett, Foglalkoztatás a dohánytermesztésben című rendezvényen.
Az Index beszámolója szerint Tarpataki Tamás hozzátette: a magyar dohányt a jó minőség és a magas beltartalom jellemzi. „A dohánytermesztésnek a magas élőmunkaigény miatt a foglalkoztatásban is fontos szerepe van – Magyarországon 11 ezer ember dolgozik közvetlenül a dohányföldeken – így a vidék lakosságmegtartó képességében is rendkívül fontos ágazat” – fogalmazott a helyettes államtitkár, aki szerint a dohánytermesztés jól szervezett ágazat, ennek ellenére küzd kihívásokkal. Amint arról is többször beszámoltunk, a dohánytermesztés nagy beruházást igényel, és az uniós szabályozások, illetve az időjárási viszontagságok komoly kihívások elé állítják a gazdákat. Tarpataki Tamás elmondta, meg kell előzni a dohányföldek művelésből való kivonását. Erre 2020 óta vannak kormányzati programok, illetve nemzeti hatáskörben biztosított támogatások.
„A dohányosok nem szoknak le egyik napról a másikra”
A helyzetet súlyosbítja a feketepiac térnyerése és az adópolitikai nyomás. Bár az Európai Bizottság célja a dohányzás visszaszorítása drasztikus jövedékiadó-emelésekkel, a gyakorlatban inkább az illegális piac erősödik. Sok fogyasztó az olcsóbb, de kétes minőségű termékek felé fordul, amelynek aránya Magyarországon már 10-15 százalékot is elér.
„A dohányosok nem szoknak le egyik napról a másikra, inkább olcsóbb alternatívát keresnek – sokan az illegális piacon. Ez az a szürkezóna, ahol a cigaretta ára fele vagy harmada a legálisnak, minősége viszont – ellenőrzés híján – kétséges”
– mondta Kocsis Miklós dohánytermelő az Indexnek. Hozzátette: „Az államkasszán túl a legális termelők is megszenvedik a következményeket. Ők dobozonként mindössze 20 forintot kapnak a dohányért, miközben a bolti ár meghaladja a 2000 forintot. Ez a torzulás nemcsak igazságtalan, hanem táptalaja is annak a feketegazdaságnak, amely lopásokkal, bűncselekményekkel és illegális kereskedéssel mérgezi a legális termelők mindennapjait.”
A dohánytermesztés társadalmi vetülete is jelentős. A munkát főként alacsonyan képzett emberek végzik, akik szinte kivétel nélkül maguk is dohányoznak. Ez kettős problémát jelent: egyrészt nélkülözhetetlen munkaerőről van szó, másrészt a gazdák a saját alkalmazottaiktól is kénytelenek védeni a termést. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az illegális dohánytermékek még az ellenőrzött cigarettáknál is károsabbak lehetnek az egészségre, hiszen fermentálatlan, gyenge alapanyag kerülhet a piacra, amit a fogyasztók az alacsony ár miatt mégis előnyben részesítenek.
Megduplázhatja a feketepiac részesedését az uniós terv
Füzi Csaba, a Continental Dohányipari Zrt. vezérigazgatója azt hangsúlyozta az eseményen, hogy a nagymértékű jövedékiadó-emelés rendkívül előnyös helyzetbe hozná az illegális szereplőket, akár meg is duplázhatná a feketepiac részesedését. Mint elhangzott, a jelenlegi, átlag kétezer forintos cigarettából 1550 forint az adó, a maradékon osztozik a kereskedő és a gyártó.
„A feketepiacon 1500 forintért lehet kapni cigarettát, ami ugye »adómentes«. Az illegális szereplők egy csomagológéppel óránként 15 millió forint profitot tudnak termelni, az EU javaslata ehhez dobna hozzá – becsléseink szerint – tízmilliót. A másik oldalon pedig kieső költségvetési bevétellel kell számolni és azzal, hogy ez a terv Magyarországon társadalmi sokkot okozna, ami leépítési hullámmal járna a földektől a gyárakig”
– fogalmazott. „A vonatkozó adószabályozás jelenleg még csak javaslat, bízunk abban, hogy a majd elfogadott szabályozás minden körülményt, így a feketepiacra gyakorolt hatást és az agrárium ezen szektorában dolgozók helyzetét is figyelembe veszi” – mondta egy meg nem nevezett dohányipari szakértő az Indexnek.
A magyar dohánytermesztők tehát biztos piac mellett is bizonytalan jövővel néznek szembe. Bár az EU dohányigénye hatalmas, és a magyar gazdák termelésének többszörösét is fel tudná szívni, az adópolitikai döntések, a feketepiac növekedése és a társadalmi-gazdasági problémák a puszta túlélés irányába sodorják az ágazatot. A szakértők szerint elengedhetetlen a kiegyensúlyozott szabályozás és a fokozott hatósági fellépés, különben a dohánytermesztés Magyarországon a hanyatlás szinonimájává válhat.
„Az ismertetett tervek összességében nem működőképesek”
– Amennyiben az Európai Bizottság (EB) által tervezett, a dohánytermékekre vonatkozó drasztikus jövedékiadó-emelés az elképzelt formában valósulna meg, akkor félő, hogy a hazai dohánytermesztés 1-2 évre rá akár a felére zuhan – mondta a Népszavának még az esemény előtt Czibulya Norbert, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (MADOSZ) alelnöke.
Ugyanakkor – mint arról mi beszámoltunk a Tobacco előző számában – nem valószínű, hogy változtatás nélkül elfogadnák egy konszenzust igénylő szavazáson az EB tervezetét, ugyanis annak több ellenzője is akad.
Czibulya Norbert elárulta, az elképzelések hazai termelést negatívan érintő eleme, hogy az illetékek éppen a magas dohánytartalmú készítmények esetében növekednének nagyobb mértékben. – Ez pedig nemcsak azt jelentené, hogy összességében éppen az új típusú (dohányleveleket nem vagy alig tartalmazó) termékek felé tolódna a piac, hanem mindez felerősíti azt, hogy a dohánylevelek és így a termesztés iránti igény ilyen piaci keretrendszer esetén jelentősen mérséklődne – fogalmazott a MADOSZ alelnöke.
– Senki sem kívánja a módosítás és annak a társadalmat érintő jobbító szándékát kétségbe vonni, de remélhetően az unió döntéshozói is belátják, hogy az ismertetett tervek összességében nem működőképesek, és vannak olyan területek, ahol hatalmas károkat okoznak – húzta alá Czibulya Norbert, a MADOSZ alelnöke.
Borítókép forrása: Continental Dohányipari Csoport
A cikk a Tobacco 2025/10-es számában jelent meg.
