Márciusban írtunk először arról hosszabban a TobaccoMagazin.hu-n, hogy Ausztráliában bandaháborúba torkollik a dohánytermékek jövedéki adóinak megemelése. Az illegális dohánykereskedelem 2010-ben harapódzott el, amikor az ausztrál szövetségi állam 25 százalékos adóemelést vezetett be a cigarettákra. Azóta is folyamatosan emelik az adókulcsot – az elmúlt tíz évben háromszorosára –, s ma már 40-50 ausztrál dollárba (9400-11 700 forintba) kerül egy doboz cigaretta, ebből 28 dollárt (kb. 6300 forintot) tesz ki a jövedéki adó.

Gyújtogatás, robbantás, gyilkosság

A feketepiac szereplői könnyedén tudnak kedvezőbb árat kínálni a hatóságilag szabályozott termékekénél. Az illegális dohánytermékek jelenleg a piac mintegy 50 százalékát teszik ki, míg hat évvel ezelőtt ez az arány még csak 14 százalék volt – írja augusztusi elemzésében az ausztrál ABC. A magas adók és tilalmak révén a nikotin fogyasztásának visszaszorítására tett erőfeszítések ellenére a nikotin használata – mind a dohányzás, mind az e-cigaretta fogyasztása révén – rekordszintet ért el a szennyvízvizsgálatok szerint.

A közegészségügyi politika kudarca „aranybányát nyitott” a szervezett bűnözés számára, amely jelenleg becslések szerint évi 10 milliárd ausztrál dollárt (kb. 2235 milliárd forintot) keres az illegális dohánykereskedelemből. A feketepiaci cigi terjedése egybeesett az erőszakos bűncselekmények számának robbanásszerű növekedésével, különösen Victoria államban.

A szervezett bűnözői csoportok ugyanis nemcsak cigarettát csempésznek és árulnak, hanem tűzbombákkal, lövöldözésekkel és fegyveres rablásokkal is küzdenek a feketepiaci vezető szerepért. Az elmúlt években országszerte több mint 175 dohánytermékekkel kapcsolatos gyújtogatás történt. Az egyik nagy horderejű bűneset egy fiatal alkalmazott meggyilkolása volt, aki kapcsolatban állt egy jelentős illegálisdohánytermék-kereskedővel. Ezek a bűnözők, akik kevesebb jogi kockázattal szembesülnek, mint a kábítószer-kereskedők, egyre merészebbek és veszélyesebbek lesznek, ahogy nőnek a nyereségeik.

Nem éri meg legálisan cigarettát tartani?

A bűnözés terjedése mélyreható gazdasági hatással volt mind a kiskereskedőkre, mind a kormányra. A Viva Energy által üzemeltetett üzletek a legális dohánytermékek értékesítésének zuhanásáról – egy év alatt 27 százalékos csökkenésről – számolnak be, miközben egyre nagyobb a veszélye annak, hogy kirabolják a boltokat.

Az ABC elemzése szerint a kiskereskedelmi szektor végül teljesen felhagyhat a legális dohánytermékek értékesítésével. Az olyan nagy kiskereskedelmi láncok, mint a Coles, már kivonták a cigarettát egyes üzleteikből, és a Woolworths is fontolgatja, hogy követi a példájukat. A dohánytermékekből származó bevételekre nagyban támaszkodó benzinkutak is válságba kerültek, mivel egyre több rablás történik, amelyek a személyzetet is traumatizálják.

Gyenge végrehajtás, csökkenő adóbevételek

A végrehajtás továbbra is súlyosan hiányos: a jövedéki adót szövetségi szinten kezelik, de a bűnüldöző szervek a szervezett bűnözés méretével nem tudnak megbirkózni a megfelelő finanszírozás hiányában. A határőrség csak a behozatalok töredékét ellenőrzi, az Ausztrál Adóhivatal (ATO) pedig nem rendelkezik a bandák elleni küzdelemhez szükséges eszközökkel.

A kormány eközben a dohánytermékek jövedékiadó-bevételeinek összeomlását tapasztalta: a 2019-es 16 milliárd dollárról az idei évre 7,4 milliárd dollárra (kb. 1653 milliárd forintra) csökkenhet. Emellett az olyan korlátozások, mint a mentolos cigaretták betiltása, valamint a „túlzásba vitt” egészségügyi figyelmeztetések, több fogyasztót is az illegális termékek felé tereltek. Az ABC elemzése szerint a nikotintartalmú e-cigaretták vényköteles modellje is kudarcot vallott, mivel az illegális termékek könnyen hozzáférhetők.

Mit lehetne tenni?

Dél-Ausztrália az egyetlen olyan joghatóság, amely valódi előrelépést ért el az ABC elemzése szerint. A szövetségi állam kormánya felhatalmazott egy 45 fős egységet, amely végzés nélkül bezárhatja az illegálisdohánytermék-kiskereskedőket, és lefoglalhatja a készleteiket. Ez a modell hatékonynak bizonyult, és Queensland is átvette, de más államok lemaradtak.

A szakértők egy olyan nemzeti stratégiát szorgalmaznak, amelybe mind az állami, mind a szövetségi hatóságokat bevonnák, hogy megismételjék Dél-Ausztrália sikereit. Ezenkívül a dohánytermékek jövedéki adójának 2019 előtti szintre történő csökkentése segíthetne a fogyasztókat visszaterelni a legális piacra, és helyreállítani a kormány bevételeit.

Edward Jegasothy, a Sydney-i Egyetem oktatója, és Francis Markham, az Ausztrál Nemzeti Egyetemen működő POLIS intézet kutatója márciusban pedig arról írt a The Guardian hasábjain, hogy az ausztrál dohányár-stratégia átfogó, tényeken alapuló felülvizsgálata már régóta esedékes. Újra kell értékelni a politika hatékonyságát a dohányzási arányok csökkentésében és a hátrányos helyzetű csoportokra gyakorolt hatását. Ilyen elemzés nélkül a politika azzal a kockázattal jár, hogy jelentős gazdasági nehézségeket ró a hátrányos helyzetű dohányosokra, és nem biztos, hogy arányos közegészségügyi előnyökkel jár, miközben akaratlanul is erősíti a szervezett bűnözést.

Amint arról júniusban beszámoltunk a TobaccoMagazin.hu-n, Bob Breunig, az Ausztrál Nemzeti Egyetem adópolitikai szakértője szerint „minden újabb adóemelés hatástalan a dohányzás csökkentésére, és csak tovább erősíti a jogellenes kereskedelmet”. Breunig az adókulcs csökkentését ugyan nem támogatja, de a befagyasztás szerinte elengedhetetlen lenne, hogy időt nyerjenek a feketepiac felszámolására irányuló lépésekhez abban az országban, amely egyébként elsőként vezette be az egységes csomagolást is a cigisdobozok esetében.

Akármilyen utat választ is Ausztrália, az ABC elemzése szerint határozott fellépés nélkül azt kockáztatja, hogy az egész dohányipart átadja a szervezett bűnözésnek.

Borítóképünk illusztráció (Forrás: Ideogram.ai)