Svédország és Dánia régóta hasonló célokat követ a dohányzás visszaszorításában, mégis jelentős különbségek alakultak ki a két ország dohányzási mutatóiban – írja az új generációs nikotintartalmú termékekkel foglalkozó kutatóközpont, a GINN.

A The Great Divide című, 2024-ben megjelent jelentés (PDF) szerint Svédországban az elmúlt évtizedben 55 százalékkal csökkent a dohányzás, míg Dániában ugyanez az arány 38 százalék volt. A svéd közegészségügyi hatóság adatai szerint 2024-ben a 16–84 évesek mindössze 5,4 százaléka dohányzott naponta, a 16–29 évesek körében pedig ez az arány csupán 2 százalék volt. Ezzel szemben a dán felmérés szerint a 15–79 évesek 17 százaléka dohányzott rendszeresen vagy alkalmanként, miközben a napi dohányzók aránya 11 százalékot tett ki.

A jelentés a különbséget elsősorban a füstmentes nikotintartalmú termékek eltérő szabályozásával magyarázza. Svédországban a hagyományos snüssz használata mély történelmi gyökerekkel rendelkezik, és az ország piacán az utóbbi években a nikotinpárnák (amit ott „fehér snüssznek” is neveznek) is népszerűvé váltak. A jelentést közzétevő Smoke Free Sweden szakértői szerint

„Svédország azt bizonyítja, hogy a rendkívül alacsony cigarettafogyasztás együtt létezhet a nem égéssel működő nikotintartalmú termékek használatával.”

Ugyanakkor a tanulmány hangsúlyozza, hogy az ok–okozati összefüggéseket nem lehet egyetlen tényezőre visszavezetni, hiszen a dohányzás visszaszorulásához a reklámkorlátozások, az adópolitika, a korhatárok és a füstmentes környezet kialakítása is hozzájárult.

A vita középpontjában továbbra is az áll, hogy a nikotinbevitel módja mennyiben befolyásolja az egészségügyi kockázatokat. A jelentés szerint a legfontosabb különbséget az égés jelenti, hiszen a dohány elégetése során keletkező mérgező vegyületek teszik a cigarettát különösen veszélyessé. A szerzők ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy „a nikotinpárnák, az e-cigaretták vagy a snüssz nem tekinthetők ártalmatlan termékeknek”, mivel a nikotin függőséget okozó anyag. Különösen fontos kérdés, hogy a fiatalok körében megjelenő nikotinhasználat a dohányzás kiváltását szolgálja-e, vagy olyan fogyasztókat von be, akik egyébként nikotinmentesek maradtak volna.

Dánia 2025-ben szigorúbb szabályozást vezetett be: a nikotinpárnák nikotintartalmát legfeljebb 9 milligrammban határozta meg, korlátozta az ízesítéseket a dohány- és mentolízekre, egységes csomagolást írt elő, és 2026 áprilisától a nem megfelelő termékek birtoklását is korlátozta. A dán kormány szerint a cél elsősorban az, hogy csökkenjen a nikotintartalmú termékek vonzereje a fiatalok körében.

A GINN azonban arra figyelmeztet, hogy a szabályozás sikerét nem előfeltevések, hanem mérhető eredmények alapján kell megítélni. „A skandináv megosztottságnak nem újabb törésvonallá, hanem a bizonyítékok forrásává kell válnia a nikotinszabályozásról szóló európai vitában” – fogalmaztak.