Ahogy az Európai Unió felülvizsgálja dohányadózási keretrendszerét, az Európai Bizottság egyre inkább úgy állítja be a tervezett jövedékiadó-reformokkal szembeni nyilvános ellenállást, mintha az összehangolt iparági beavatkozás eredménye lenne, nem pedig legitim demokratikus visszajelzés – írja a Vaping Post.

A tisztviselők az úgynevezett „mesterséges” vagy szervezett, az ártalomcsökkentést támogató konzultációs válaszokra hivatkoznak, és a korábbi dohányipari lobbitevékenységekhez hasonló manipulációt sejtetnek. A kritikusok szerint ez a keretezés politikailag kényelmes, mivel lehetővé teszi Brüsszel számára, hogy érdemi párbeszéd nélkül söpörje félre a széles körű kifogásokat.

A vita középpontjában a dohányjövedéki irányelv (TED) felülvizsgálata áll, amely a cigaretták minimális adószintjének emelését, valamint az alacsonyabb kockázatú nikotintartalmú termékek – például az e-cigaretták, a hevített dohánytermékek és a nikotinpárnák – szigorúbb szabályozását és megadóztatását irányozza elő.

Bár ezeket az intézkedéseket közegészségügyi célokkal indokolják, több tagállam ellenállását váltották ki az ármegfizethetőséggel, az illegális kereskedelemmel és a nem szándékolt következményekkel kapcsolatos aggodalmak miatt. Az ellenzők hangsúlyozzák, hogy a tudományos konszenzus egyértelműen különbséget tesz az éghető cigaretták és a nem éghető nikotintermékek kockázatai között, miközben az uniós politika láthatóan a „adóvezérelt helyettesítés” megakadályozása érdekében igyekszik szűkíteni az árkülönbségeket.

Az ártalomcsökkentés szemszögéből nézve a bírálók szerint ez a megközelítés kontraproduktív. Kanada, az Egyesült Államok és Svédország példái azt mutatják, hogy a biztonságosabb alternatívák megdrágítása növelheti a cigarettafogyasztást, míg az alacsonyabb kockázatú termékek kedvezőbb adóztatása felgyorsítja a dohányzás visszaszorulását.

Véleményük szerint a nyilvános ellenállás annak a felismerésnek a jele, hogy az uniós politika figyelmen kívül hagyja a valós adatokon alapuló tapasztalatokat és a sikeres nemzeti stratégiákat. A kritika manipulációként való elutasításával az Európai Bizottság kockáztatja a hatékony ártalomcsökkentési politikák késleltetését, és ezzel annak a közegészségügyi tehernek a meghosszabbítását, amelyet elvben csökkenteni kíván.