Amint arról korábban beszámoltunk, Palau, az apró csendes-óceáni szigetország néhány napja kezdeményezte az Egyesült Nemzetek Szervezeténél (ENSZ), hogy a nikotin a kábítószerekhez hasonló nemzetközi ellenőrzés alá kerüljön.
Bár a jelenlegi tudományos ismeretek szerint a nikotin önmagában feltehetően nem okoz rákot, Palau álláspontja szerint erősen függőséget kiváltó hatása kulcsszerepet játszik abban, hogy a dohányzók tartósan használják a dohánytermékeket, és így ki legyenek téve azok káros összetevőinek.
Ne csak a jelenlegi tudományos eredményeket vegyék figyelembe
A brit The Guardian szerkesztőségi véleménycikke alapvetően támogatja Palau felvetését, de nem mindenben ért egyet azzal. Mint írják, a cigaretta betiltása mellett rendkívül erős közegészségügyi érvek szólnak, hiszen a dohányzás továbbra is a megelőzhető halálozás vezető oka világszerte. A WHO egykori főigazgatóját, Gro Harlem Brundtlandet is idézték: „a cigaretta az egyetlen fogyasztási cikk, amely rendeltetésszerű használat mellett megöli a fogyasztóját”. Ugyanakkor a dohánymentes nikotintermékek, például az e-cigaretták és a nikotinpárnák elterjedése új helyzetet teremtett – írják, megemlítve, hogy bár egyes kutatások a nikotint szív- és érrendszeri betegségekkel hozzák összefüggésbe, a brit Royal College of Physicians (Orvosok Királyi Kollégiuma) szerint
„a jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy maga a nikotin csekély egészségügyi kockázatot jelent”.
A lap szerint ugyanakkor a szabályozóknak nemcsak a jelenlegi tudományos eredményeket kell figyelembe venniük, hanem azt is, hogy a nikotintermékek piaca sok országban szabályozási vákuumban fejlődött ki, és gyakran a fiatalokat célozta meg szerintük. A WHO adatai szerint a gyermekek átlagosan kilencszer nagyobb valószínűséggel használnak e-cigarettát, mint a felnőttek, miközben a nikotin bizonyítottan károsíthatja a serdülők agyfejlődését. A szerkesztőségi véleménycikk végkövetkeztetése szerint a teljes nikotintilalom helyett célszerűbb lehet szigorú korlátozásokat bevezetni – például az ízesített termékek vagy a reklámok visszaszorításával –, mert bár a szintetikus nikotin „függőséget kínál más nyilvánvaló károk nélkül”, hosszú távú hatásai még nem teljesen ismertek, és az addiktív szerek természetüknél fogva nehezen kontrollálhatók egyéni szinten.
Tisztázatlan, ki áll Palau kampánya mögött
Ethan Nadelmann, az amerikai Drug Policy Alliance (Drogpolitikai Szövetség) alapítója élesen bírálta Palau feletését – írja a Filter. Szerinte ez „a [...] történelem egyik legostobább kezdeményezése lehet”. Arra figyelmeztetett, hogy a kannabisz, a kokain vagy a heroin példája azt mutatja, hogy „ezek a szerek a kriminalizálásuk után sokkal népszerűbbé és veszélyesebbé váltak”, miközben a tiltás illegális piacokat, korrupciót, erőszakot és emberi jogi visszaéléseket szül.
Nadelmann hangsúlyozta, hogy a dohányzás visszaszorításában kulcsszerepet játszanak a kevésbé ártalmas nikotintermékek. Szerinte olyan országok, mint Svédország és Új-Zéland bizonyították, hogy
„az elmúlt évtizedekben drámai mértékben csökkentették a cigarettázást anélkül, hogy kriminalizációhoz folyamodtak volna”.
Úgy véli, a nikotin tiltása éppen azokat az alternatívákat veszélyeztetné, amelyek segíthetnek a dohányosoknak áttérni kevésbé káros termékekre.
A kezdeményezés hátterét más szakértők is megkérdőjelezték. Clive Bates szerint
„Palau inkább egy új, milliárdosok által finanszírozott keresztes hadjárat készséges bábjának tűnik”,
mivel nem világos, kik finanszírozzák és szervezik a szigetország kampányát. Nancy Loucas arra hívta fel a figyelmet, hogy Palau lakosságának közel 43 százaléka rendszeresen fogyaszt gutkát, egy rendkívül rákkeltő rágódohány-terméket, amelyről a benyújtott dokumentáció alig tesz említést. Nadelmann szerint, ha a javaslat végül globális nikotintilalomhoz vezetne, és a drogellenes háborúkhoz hasonló következményeket idézne elő, akkor Palau
„a történelem egyik leghalálosabb háborús bűnének elkövetőjeként kerülhetne be a történelemkönyvekbe”.
Kérdéses, megvalósul-e a nikotin betiltása
Más kérdés, hogy erre egyelőre kicsi az esély. Molnár Csaba, a Magyar Hang tudományos szakújságírója így fogalmazott a kezdeményezésről beszámoló cikkében:
„Nagyon valószínűtlen, hogy a javaslat végül célt ér, hiszen ha valóban narkotikumnak minősítenék a nikotint, azzal effektíve betiltanának a világon minden nikotintartalmú terméket, amelynek nincs orvosi funkciója. A dohányipar lobbiereje ismeretében nem várható, hogy egy efféle indítványt az ENSZ közgyűlése megszavazna, ugyanakkor az ügy kimenetele érdekes tanulságokkal szolgálhat a nikotin és általában a dohányipari termékek társadalmi percepciójával kapcsolatban.”
A következő lépésben a WHO Kábítószer-függőségi Szakértői Bizottsága tudományos és orvosi szempontból értékeli a nikotint, vizsgálva annak függőséget okozó potenciálját, káros hatásait és gyógyászati hasznát. Ezt követően az ENSZ 53 tagállama szavaz arról, hogy a nikotin bekerüljön-e a pszichotróp anyagokról szóló egyezmény hatálya alá. A döntés várhatóan 2028 márciusában születhet meg.
Borítókép: Sziklaformáció Palau egyik szigetén, 2024-ben (Fotó: Timo Volz / Unsplash)
