A Fidesz és a KDNP képviselői bírálták a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) koncessziókkal kapcsolatos jogköreinek megszüntetését az egyes koncesszióval összefüggő törvények módosításának általános vitájában kedden az Országgyűlésben – írja az MTI.
A Vitézy Dávid és Ruff Bálint által jegyzett törvényjavaslatot múlt kedden nyújtották be az Országgyűlésnek. A javaslat szerint megszűnhet a hatóság koncessziós eljárásokkal kapcsolatos előzetes egyetértési joga, valamint hatályon kívül helyezhetik például a koncessziós eljárások ellenőrzésére, a jogalkalmazás egységesítésére, a nyilvántartások létrehozására vonatkozó hatásköreit. A törvénymódosítás elfogadása esetén megszűnik a többségében az SZTFH által delegált tagokból álló Koncessziós Tanács is. A javaslat azt is tartalmazza, hogy az SZTFH a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos feladataival összefüggésben keletkezett iratait 30 napon belül köteles átadni a pénzügyminiszternek. Az előterjesztés alapján a hatóság a jövőben nem látja el a dohánytermék-kiskereskedőkkel és a dohány-kiskereskedelmi ellátóval megkötött koncessziós szerződések szerinti tevékenységek gyakorlásának ellenőrzését sem.
Bosszút állnak a kis családi vállalkozásokon?
A javaslatról szóló parlamenti vitában Nagy Bálint (Fidesz) azt tudakolta, valóban ez-e a legsürgetőbb dolog ma Magyarországon. – Miért nem az egészséges élelmiszerek áfájáról szóló javaslatot nyújtották be a Háznak? Miért nem a kata-rendszer visszaállításáról beszélgetnek? – kérdezte. Szerinte a törvényjavaslat azt készíti elő, hogy a Tisza-kormány tovább folytassa a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásokkal szembeni gazdaságromboló ámokfutását. Kitért arra, hogy a kormányfő az egész dohánykereskedelmi rendszert államosítani szeretné, amelynek a végén a hasznot várhatóan újra a külföldi multiknak játszanák át. Szerinte a kormány kis családi vállalkozásokon áll bosszút.
Nagy Bálint rámutatott, a törvényjavaslat elfogadásával kockára teszik az elmúlt évtizedben kiegyensúlyozottá váló állami bevételeket, valamint az eddig elért egészségügyi és piacszabályozási eredményeket. Hozzátette, a trafikrendszer bevezetése előtt a multinacionális dohányipari vállalatok nem fizettek társasági adót (tao), pedig a teljes piaci vertikum az övék volt, 2013 után minden megváltozott a trafikok munkahelyeket teremtettek és tao-t is fizettek, a multinacionális cégek fokozatosan nyereségessé váltak és nem tudták már eljátszani, hogy nem fizetnek tao-t az államkasszába. Szerinte egy jól működő rendszert vernek most szét csak azért, hogy bosszút álljanak.
Az ötvenes éveket idézi?
Hargitai János (KDNP) azt mondta, az SZTFH „beszántása” az ötvenes évek gondolkodását idézi. Szerinte a hatósággal egy baj van: nem a kormánynak alárendelt, hanem önálló szabályozó szerv. – De ez a Tiszának nem elég, haladni akar, ezért eltakarítja az intézményt – mondta.
Úgy véli, a kormány eddig meghozott döntései, az idei költségvetés módosítása, és az, amit hallani lehet a jövő évi büdzséről, azt vetíti előre, hogy a magyar gazdaságot újra alárendelik a külföldi tőkének. – A koncesszióba történő belenyúlás ennek egy nagyon jó eszköze – hangoztatta.
Átláthatóság-növelés?
Juhász Roland Csongor (Tisza) képviselői felszólalásában úgy fogalmazott: a koncesszió önmagában nem probléma, megfelelő szabályozás mellett legitim állami eszköz, ha közben az állampolgárok és a közösség érdekei megfelelő védelemben részesülnek. – Minden hosszú évekre szóló megállapodásnál különösen fontos az átláthatóság, az ellenőrzés és az elszámoltathatóság – hangsúlyozta.
Csiszár Béla (Tisza) azt mondta: a törvénymódosítás célja, hogy megszüntesse az SZTFH koncessziós hatásköreit, és ezzel helyreállítsa az átláthatóságot. – A javaslat az első lépés egy olyan koncessziós rendszer felé, amelyben a közérdek valóban elsőbbséget élvez – jelezte, hozzátéve, hogy a koncesszió nem kiváltság, hanem felelősség, és ezt a felelősséget most új alapokra helyezik.
Veszélybe sodort munkahelyek és fiatalok?
Palóc André (Fidesz) szerint a törvényjavaslat a magyar kis- és középvállalkozásokat hozza még nehezebb helyzetbe, úgy tűnik, hogy tisztítják a pályát a multik és a nemzetközi szereplők előtt. Ezzel számításai szerint húszezer, zömében vidéki munkahelyet sodornak veszélybe.
Németh Balázs (Fidesz) azt mondta: több ezer vállalkozást készülnek ellehetetleníteni. – Ha a koncessziós szerződéseket felbontják, akkor visszatér a 2013 előtti időszak, amikor boldog-boldogtalan az ország bármely pontján dohánytermékekhez jutott – tette hozzá.
A dohánylobbi tyúkszeme?
Ezt követően az elnöklő Latorcai Csaba a vitát lezárta. Tárkányi Zsolt, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva leszögezte, szó nincs arról, hogy vidéki trafikokat külföldieknek adnának át, vagy, hogy családi kisvállalkozásokat tennének tönkre. Hozzátette, hogy ha családi kis- és közepes vállalkozásokról beszélnek, akkor nem a kaszinó és autópálya-koncessziók jutnak az eszükbe.
– A dohánykoncesszió volt talán az első, ami megmutatta a Fidesz korrupt hálózatát – jelentette ki. A „dohánylobbinak a tyúkszemére léptünk a mai napon” – fogalmazott, utalva arra, hogy kedden a parlament úgy döntött, novembertől megemelik a dohánytermékek jövedéki adóját.
Borítóképünk illusztráció (Fotó: Földi Bence / Tobacco)
