Bár Richard Doll és Austin Bradford Hill brit tudósok az 1950-es években kulcsszerepet játszottak a dohányzás és a tüdőrák kapcsolatának bizonyításában, nem ők voltak az elsők, akik erre utaltak – írja a Financial Times weboldalán megjelent cikkében Tim Harford.

Már 1943-ban két német kutató, Eberhard Schairer és Erich Schöniger publikált egy tanulmányt, amely erős összefüggést talált a dohányzás és a tüdőrák között. Megfigyelték, hogy a betegség nemcsak városokban, hanem vidéken is terjed. Schairer és Schöniger kérdőíves módszerrel vizsgálták a dohányzási szokásokat, és azt találták, hogy az erős dohányzás szorosan összefügg a tüdőrákkal, míg például a gyomorrákkal nem. Ugyanakkor ők maguk is óvatosan fogalmaztak: eredményeiket nem tekintették végleges bizonyítéknak. Bár kutatásuk kisebb léptékű volt és módszertani kérdések is felmerültek, később maga Richard Doll is elismerte annak jelentőségét és előrelátó jellegét.

A tanulmány mégsem vált ismertté, részben azért, mert a második világháború alatt jelent meg Németországban, így nem jutott el például az Egyesült Királyságba. Ennél is fontosabb azonban, hogy a kutatás összekapcsolódott a náci rezsimmel, ami súlyosan hiteltelenítette azt a háború utáni időszakban. A dohányzás elleni náci kampányok miatt Nyugat-Németországban csökkent az érdeklődés a téma iránt, mivel az emberek elutasították mindazt, ami a rezsimhez kötődött.

A náci vezetés – köztük Adolf Hitler – valóban erősen támogatta az egészséges életmódot és a dohányzás elleni fellépést. Propagandájuk összekapcsolta a tiszta életvitelt a faji ideológiával, és kampányokat indított a dohányzás visszaszorítására. Ugyanakkor ez az üzenet ellentmondásos volt, mivel sok náci vezető és társadalmi szereplő maga is dohányzott. A kutatásokat finanszírozó Karl Astel szintén mélyen beágyazódott a rezsimbe, ami tovább rontotta a tudományos munka megítélését.

Tim Harford cikkében arra a következtetésre jutott, hogy a tudományos igazságok elfogadása nem pusztán bizonyítékokon múlik, hanem társadalmi és politikai tényezők is erősen befolyásolják. Bár a dohányzás és a rák kapcsolatát később sikerült bizonyítani, a korai figyelmeztetések figyelmen kívül hagyása késlekedést és emberéletekbe kerülő következményeket okozott. A történet tanulságát pedig így foglalta össze:

„Bármennyire is törekszünk a tudományos szigorra, társas lények vagyunk, akiket erősen befolyásolnak azok meggyőződései, akiket csodálunk, és azokéi is, akiket megvetünk. De még utóbbiak sem tévednek mindenben. A nácik oly sok dologban tévedtek olyan szörnyű mértékben, hogy nehéz elképzelni, hogy valaha is igazuk lett volna. Ám az élet ritkán ilyen egyszerű.”

Azaz még a legelutasítottabb források is tartalmazhatnak igazságot, és a tudományt nem szabad politikai vagy ideológiai alapon megítélni.

Borítóképünk illusztráció (Dohányzó nő 1941-ben [Fotó: Fortepan / 25464 / az IMG2GO-val színezve)