Egy 7 kilogrammos kincset fedeztek fel kirándulók a csehországi Třebihošť-Mostekben található Zvičina-hegyen még 2025 februárjában. Az értéktárgyakat két fémdobozba rejtették, majd egy mesterséges kőfal mögött helyezték el a hegy délnyugati lejtőjén, s itt nyugodott egészen a kíváncsi kirándulók megérkeztéig – írja a Heritage Daily a Kelet-csehországi Múzeum Facebook-oldalának híradása nyomán.

A kirándulóknak egy, a falból kiálló alumíniumdoboz szúrt szemet, s miután mindkettőt kinyitották, s felismerték, micsoda kincsre bukkantak, a páros értesítette a hatóságokat, és átadta a leletet a Hradec Králové-i Kelet-csehországi Múzeumnak.

Nem szokványos kincs

A 7 kilogramm súlyú lelet 598 db, fekete szövetbe csomagolt aranyérméből, egy finom szövésű ezüsterszényből, valamint különböző aranyszínű tárgyakból, például 10 karkötőből, 16 cigarettatárcából, egy láncra erősített kulcsból és egy púderpohárból áll.

Miroslav Novák, a múzeum régészeti osztályának vezetője szerint a lelet nemcsak súlya, hanem viszonylag friss eredete miatt is rendkívüli. „A kincsek elásása a történelem előtti időkre visszanyúló gyakorlat volt – kezdetben rituális okokból, később pedig a vagyon védelme érdekében a zavaros időszakokban” – mondta a régész.

A rejtély megoldása: segítenek is az érmék, meg nem is

Az őskorból, az ókorból vagy a középkorból származó kincsekkel ellentétben – ahol gyakran csak találgatják, miért rejtették el valójában az értéktárgyakat – az újabb korból származó kincsek nagyobb lehetőséget kínálnak a történelmi kutatásra. Ilyen esetekben a kutatók potenciálisan levéltári feljegyzésekre támaszkodhatnak, hogy rekonstruálják az elásás mögött álló történetet.

Az elsődleges nyomot az érmék numizmatikai kronológiája adja, amely 1808-tól 1915-ig terjed, azonban több érmén kisebb ellenbélyegző van, amelyet valószínűleg az első világháború után adtak hozzá. „[Mindez] arra utal, hogy az érméket jóval 1915 után temették el” – tette hozzá Novák.

A legtöbb érme Franciaországból származik, míg mások az Osztrák–Magyar Monarchiában, Belgiumban és az Oszmán Birodalomban készültek. Érdekes módon Németországból vagy Csehszlovákiából egyetlen érme sincs – ez a hiány tovább mélyíti a rejtélyt, hogy ki és miért ásta el a kincset.

Nem tudni, kik rejtették el a tárgyakat

A Kelet-csehországi Múzeum szerint ez a közelmúlt cseh történelmének egyik legjelentősebb kincse, amely ritka és kézzelfogható kapcsolatot kínál a 20. század eleji Közép-Európa társadalmi és gazdasági életéhez.

Azt senki sem tudja, hogy ki ásta el a kincset, vagy hogy miért kellett elrejteniük. A kutatókat az is zavarba ejtette, hogy bárki is ásta el a rejtekhelyet, soha nem jött vissza az aranytárgyakért. A kutatók szerint az elrejtő talán a több százezer zsidó és cseh közé tartozott, akik az üldöztetés elől menekültek, miután a nácik az 1930-as években annektálták a régiót. Vagy talán maguk a nácik rejtették el a kincset a háború végén – írja összegzésében a Smithsonian Magazine.

Bármi is volt az indíték, a kutatók azt gyanítják, hogy a tárgyakat az arany értéke miatt rejtették el. „Egyértelműen nem az érmék névértékéről volt szó. Nem arról van szó, hogy mit lehetett venni az érmékkel – nem ez számított. Inkább a nemesfémtartalom miatt rejthették el a tárgyakat” – mondta Vojtěch Brádle, a Kelet-csehországi Múzeum érmeszakértője.

A későbbiekben elemzik a fémtárgyak pontos összetételét. Egyrészt azért, hogy az eredetükre vonatkozóan szerezzenek újabb információkat, másrészt a konzerválásuk miatt is szükség van minderre, hogy a lehető legmegfelelőbb módon kezelhessék és állíthassák majd ki a tárgyakat.

Nyitókép: Kelet-csehországi Múzeum / Facebook