Amint arról a közelmúltban már beszámoltunk, kifulladóban a hazai kraftsör-forradalom – a szereplők akkor úgy fogalmaztak, hogy nem hanyatlást, hanem egy érettebb korszak kezdetét jelenti mindez.
Egy hónappal később nyilatkozott az Economx-nek Starcsevics Péter, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke, elismerve, hogy a magyar kisüzemi sörfőzdék az elmúlt években a járvány, az energiaválság, az infláció és a fogyasztás visszaesése ellenére viszonylag ellenállónak bizonyultak, ám 2025-ben megtört a korábbi növekedés. A NAV adatai szerint a termelés egy év alatt több mint 13 százalékkal csökkent: a 2024-es 405,5 ezer hektoliterről 352,1 ezer hektoliterre esett vissza. Starcsevics Péter szerint ugyan a statisztikák stagnálást mutatnak, a valóságban azonban egyre több, akár évtizedek óta működő főzde zár be, és az ágazat folyamatos leépülésének lehetünk tanúi.
A szektor problémáinak hátterében szerinte elsősorban a piaci verseny egyenlőtlensége áll. A nagy kereskedelmi láncok csak kevés kisüzemtől rendelnek, miközben a multinacionális sörgyártók jelentős marketingerejükkel és kedvezményeikkel kiszorítják a kisebb szereplőket a vendéglátóhelyekről. Emellett az energiaigényes termelés magas rezsiköltségei, a béremelések, a jelentős adminisztrációs terhek, valamint az EPR- és DRS-rendszerek bevezetése tovább nehezítették a kisüzemi főzdék működését. A KSE szerint Magyarországon ráadásul a fogyasztók kevésbé ragaszkodnak a helyi sörökhöz, mint több környező országban.
A kilátások sem túl biztatók: a KSE felmérése szerint a sörfőzdék 40 százaléka további romlásra, hasonló arányuk stagnálásra számít, és csak minden ötödik vállalkozás vár javulást. Az érdekvédelmi szervezet szerint a versenyképesség javításához elsősorban versenysemlegesebb piaci környezetre, az adminisztratív terhek és közterhek csökkentésére, valamint a fogyasztók jobb tájékoztatására lenne szükség. A főzdék azt is javasolják, hogy a címkéken kötelezően tüntessék fel a sörök gyártási technológiáját és felhasznált alapanyagait, ami átláthatóbbá tenné a piacot és segítené a minőségi termékek megkülönböztetését.
Milyen kraftsört iszunk idén?
A magyar kisüzemi sörkultúra az elmúlt években látványos átalakuláson ment keresztül: a mennyiségi fogyasztás helyett egyre inkább a különleges ízek, a tudatos kóstolás és a közösségi élmény került előtérbe. Az IPA-k és NEIPA-k mellett egyre népszerűbbek a savanyú sörök, valamint a szokatlan alapanyagokkal és technológiákkal készült tételek – derült ki egy lapunknak is elküldött sajtóközleményből.
Nyíri Szilárd, a One Beer Feszt II. szervezője szerint „a craft beer kultúra egy olyan urbanikus, művészeteket ismerő és kritikus közösség, amely a sörben is az egyediséget keresi”, ahol „egy doboz craft sör a dizájnnal és az ízvilággal együtt egy komplett alkotás”. A fesztivál egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó újdonsága a vecsési savanyú káposztás sör volt, de a kínálatban gumicukros savanyú sörök, sárgabarackos stoutok és különleges Eisbock tételek is helyet kaptak.
A One Beer Feszt II. jól megmutatta, hogy a hazai kisüzemi főzdék között az együttműködés legalább olyan fontos, mint a verseny. A közel ezer látogatót vonzó rendezvényen szinte valamennyi ismert magyar kraftsör-főzde képviseltette magát, miközben a sörfőzők, gasztronómiai szereplők és véleményvezérek közösen népszerűsítették a minőségi sörfogyasztást. Nyíri Szilárd szerint „a kisüzemi sör nem csak arról szól, hogy ki mit főz. Arról is szól, hogy hogyan tudjuk együtt közelebb vinni az emberekhez ezt a kultúrát”, hozzátéve, hogy céljuk a fogyasztók edukálása és a hazai sörkultúra folyamatos fejlesztése.
A kisüzemi sörök esetében a csomagolás is egyre fontosabb szerepet kap: a dobozok nemcsak a terméket védik, hanem vizuális és társadalmi üzeneteket is közvetítenek. Az olyan elnevezések, mint a Poloska, a Mr. Stróman vagy a Kognitív disszonancia azt mutatják, hogy a kraftsörök grafikája és története is hozzájárul a márkák egyediségéhez. Nyíri Szilárd szerint „egy-egy sörünk – mint a Poloska vagy a Mr. Stróman – komoly társadalomkritikát is megfogalmaz”, és a fogyasztók könnyebben kötődnek olyan márkákhoz, „amely valódi értéket és egyedi hangot teremt”. Emellett hangsúlyozta: „amit a multiban megveszel kétszáz forintért, az csak alkohol, de nem minőségi sör”, ezért a szervezők továbbra is a fogyasztók szemléletformálását tekintik egyik legfontosabb feladatuknak.
