„Hiába csinálunk szép főzdéket, ha nem tudjuk eladni a terméket”

– emelte ki Starcsevics Péter, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) közös, július 22-i sajtótájékoztatón. A Horizont Taproomban tartott eseményen a kisüzemi sörfőzés kulturális szerepéről és fejlesztési kilátásairól is beszélt az egyesület elnöke. Elmondta, hogy a kézműves sörök gyártása regionálisan teremt munkahelyeket, az egyedi és különleges ízvilághoz természetes és helyi alapanyagokat használnak fel, és élénkítik a gasztronómiai turizmust.

Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke hozzátette, hogy a kisüzemi sörfőzés egyik legvonzóbb piaci tulajdonsága, hogy könnyedén képes megújulni a fogyasztói igények figyelembevételével. Nem utolsósorban pedig az unikális és kreatív csomagolás megkülönbözteti a kézműves söröket a nagyipari, kommersz termékektől.

Van tér a növekedésre

A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke előadásában arról is beszélt, hogy bár a nagyüzemi italokhoz képest jóval drágábbak a kézműves termékek, mégis növekszik a népszerűségük a fenntarthatóságot fontosnak tartó, egyre tudatosabb fogyasztók körében. Emellett a feltörekvő iparág nagy választéka és innovációja mérsékli a nagy, multinacionális sörgyártók koncentrációját, és termékrepertoárjuk színesítésére sarkallja utóbbiakat. A kisüzemek elősegítik a piaci verseny létrejöttét, habár a törvényi hiányosságok miatt a multinacionális sörgyártók gyakran még mindig monopolhelyzetet élvezhetnek a vendéglátóhelyeken. Ezt mutatja az az adat is, hogy a kisüzemi főzdék becsült piaci részesedése Magyarországon 3-4 százalék, míg például skandináv országokban 10 százalék körüli, Olaszországban is 8-9 százalék, az USA-ban pedig kiugróan magas, 26 százalékos.

Starcsevics Péter aláhúzta, hogy közel egymilliárd forintnyi jövedéki adót fizetnek évente az államnak a kisüzemek, a főzdék fenntartási költségei pedig már a tavalyi évhez képest is nőttek. 2023-ban a kisüzemi sörfőzők 70 százalékának esett nehezére kifizetni a dolgozói béreket, tavalyra ez az arány 90 százalékra emelkedett. 2011-ben kezdődött el a kisüzemi sörfőzdék megjelenése, s Starcsevics elmondása szerint azóta ezek „megélték a mennyet és a poklot is”. Azonban azóta tízszeresére emelkedtek az energiaárak, a napelemes gyakorlat ugyanakkor nem megoldás, mert számos főzde nem rendelkezik elegendő területtel ezek telepítéséhez. Az elnök elmondta, hogy a kézműves sörtermelők 70 százaléka már nem hisz abban, hogy nőni fog a kisüzemi sörök piaca idén, és csak 10 százalék látja pozitívan a bővülés lehetőségeit.

– A kisüzemek termékeinek esszenciája a kézműves sörök ízének megfelelő összeérése – mondta Starcsevics. Megemlítette, hogy például egy láger sör elkészítése 21 napot vesz igénybe, ezzel szemben a nagy üzemek 18-19 százalékos alkoholtartalommal rendelkező koncentrátumokat hígítanak fel, ezzel az eljárással pedig a mennyiség a minőség rovására is megy szerinte. A szabványminőségű kisüzemi sörfőzéshez pedig megfelelő szakembereket kell alkalmazniuk a főzdéknek, belőlük azonban meglehetősen kevés van, hangsúlyozta a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke. Elmondása szerint országszerte 500 embernek adnak munkát a kisüzemek, az elkészítési folyamatok betanítását is vállalják, ha új munkaerő érkezik, de az iparág az infláció elszabadulása miatt így is munkaerőhiányban szenved.

Nem elég a „sörtörvény”

Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára úgy fogalmazott, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek még mindig éreztetik hatásukat a turizmushoz kapcsolódó iparágakon, így a kisüzemi sörfőzdék bevételein is. Kiemelte, hogy jogi szempontból együtt kezelik a nagyipari és kisüzemi söröket, s a minisztérium célja az objektív tájékoztatás. Bár úgy fogalmazott, hogy a sörpiac túlszabályozásának elkerülését igyekeznek tartani, hozzátette, van arra esély, hogy a minisztérium kötelezővé teszi a jövőben a sörök összetételének feltüntetését az ipari szereplők számára.

A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke szerint azonban a szabályozási környezet reformjára lenne szükség, és kedvezőbb adózás bevezetésére, ami elősegítené ezen főzdék megerősödését. A kisüzemek támogatására egyébként 2020-ban bevezették a „sörtörvényt” (7/B. § – a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény italszabályozást érintő kiegészítő rendelkezése), amelynek célja, hogy korlátozza a nagy gyártók térnyerését a vendéglátóhelyeken, és lehetőséget biztosít a kisüzemi sörök piacra jutásának. Starcsevics Péter szerint ez azonban nem elég, a törvénynek sokkal naprakészebbnek kellene lennie, hogy a gyakorlatban is hatékonyan működjön. Mint mondta, jelenleg a kétpólusú sörgyártás nem teszi lehetővé a kis és nagy gyártókon kívül a közepes üzemek megjelenését, azonban a törvény megfelelő betartatása elősegítheti a kiegyensúlyozott piac létrejöttét.

A sajtótájékoztatón szóba került továbbá, hogy a bormarketing mintájára célzott kommunikációval és marketinggel a sör gasztronómiai szerepének bemutatása és a tévhitek eloszlatása szintén hozzájárulna a kis főzdék népszerűsítéséhez.

A kisüzemi sörfőzésre szubkulturális csoportok alkoholfogyasztási szokásai épülnek, a Z generáció alkoholmentessör-preferenciái pedig jelentősen befolyásolják termékfelhozatalt. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az eseménynek helyet adó Horizont Brewing havi 3-4 új ízesítésű sörrel is előrukkol.

A kisüzemi sörgyártás kulisszáinak bemutatásával és sörkóstolással egybekötött eseményen Szécsi Zoltán háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó is részt vett. Szerinte a kisüzemi sörök élmény- és értékalapú imázsának alapja, hogy

„minden egyes dobozban benne van egy kicsit a tulajdonos is”.