Donald Trump amerikai elnök január 29-én új elnöki rendeletet írt alá, amely szerint Kuba kormányának politikája és lépései „szokatlan és rendkívüli fenyegetést” jelentenek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára – írja a Cigar Aficionado.
„Az Egyesült Államokat fenyegető kubai kormányzati veszélyek kezelése” című direktíva felhatalmazza Washingtont arra, hogy vámokat vessen ki azon országok termékeire, amelyek közvetlenül vagy közvetve kőolajat szállítanak Kubának. Mindez bizonyosan a szivarok árára is kihatással lesz, amennyiben nem születik megállapodás. A rendelet Kuba nemzetközi kapcsolatait is bírálja, azzal vádolva Havannát, hogy Oroszországgal, Kínával, valamint szélsőséges szervezetekkel működik együtt, és a térség destabilizálásához járul hozzá.
Az intézkedés előzménye, hogy január elején amerikai katonai műveletek nyomán megszűntek Venezuela olajszállításai Kubába, amelyek éves értéke mintegy 1 milliárd dollár volt. A Wall Street Journal értesülései szerint a Trump-kormányzat tisztviselői a kubai rezsimváltás lehetőségét is vizsgálták, a venezuelai Nicolas Maduro eltávolítását eredményező amerikai fellépés mintájára. Elemzők szerint az új rendelet egyik fő célpontja Mexikó lehet, amely Claudia Sheinbaum elnök megfogalmazása szerint „humanitárius gesztusként” eddig kisebb mennyiségű olajat szállított Kubának. Egy teljes mexikói exportstop azonban az energiahordozók hiánya miatt az elektromos hálózat összeomlásához és súlyos gazdasági válsághoz vezethet a szigeten.
A kubai külügyminisztérium február 1-jén közleményben utasította vissza az amerikai vádakat, elítélte a terrorizmust, és hangsúlyozta, hogy Kuba nem jelent fenyegetést az Egyesült Államokra. A tárca jelezte: Havanna kész lenne újraindítani a széles körű kétoldalú együttműködést, valamint „tiszteletteljes és kölcsönös párbeszédet” folytatni Washingtonnal. Ugyanezen a napon Trump elnök Mar-a-Lagóban újságíróknak arról beszélt, hogy háttércsatornákon már zajlanak egyeztetések a két ország között, és szerinte „megállapodás születhet Kubával”.
