A Universal Leaf Tobacco (ULT) levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez, az EB mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztoshoz, Christophe Hansenhez és az EB egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosához, Várhelyi Olivérhez azt kérve, hogy az EU dohánytermék-irányelvének (TPD) felülvizsgálata során nagyobb figyelmet fordítsanak a mezőgazdasági szektorra – írja a Nicotine Insider.

A cég szerint a TPD közelmúltban zajlott kiértékelése túlzottan a közegészségügyi szempontokra koncentrál, miközben nem veszi kellő mértékben figyelembe a gazdasági és ellátási láncra gyakorolt hatásokat. Jonathan Wertheimer, az ULT európai regionális igazgatója hangsúlyozta, hogy bár támogatják a bizonyítékokon alapuló szabályozást, hiányolják a gyakorlati következmények átfogó elemzését.

A vállalat kiemelte, hogy a dohányipari ökoszisztéma nemcsak gyártókból és kereskedőkből áll, hanem a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a köztes szereplőket is magában foglalja. Több európai országban – például Bulgáriában, Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban, Horvátországban, Lengyelországban és Magyarországon – a dohánytermesztés továbbra is fontos jövedelemforrás és foglalkoztatási lehetőség, különösen vidéken. A cég szerint a szigorúbb szabályozás láncreakciót indíthat el, amely negatívan érinti a termelőket, feldolgozókat és logisztikai hálózatokat, miközben az EU értékelése nem tér ki kellő részletességgel ezekre a hatásokra.

Az április 7-én kelt levél emellett a végrehajtási nehézségekre és az illegális kereskedelem növekedésének kockázatára is felhívja a figyelmet. Az ULT szerint, ha a szabályozás gyorsabban szigorodik, mint ahogy azt hatékonyan ellenőrizni lehet, a kereslet az illegális piacok felé tolódhat, ami csökkenti az átláthatóságot és az adóbevételeket. Ez a jelenség már most is megfigyelhető egyes, különösen keleti határ menti régiókban.

A Universal Leaf Tobacco ezért kiegyensúlyozottabb megközelítést sürget, amely a közegészségügyi célok mellett figyelembe veszi a mezőgazdasági versenyképességet, a vidéki foglalkoztatást és a szabályozás gyakorlati végrehajthatóságát is, valamint további egyeztetést kezdeményez az uniós döntéshozókkal.