A kávé sokunk reggeli rutinjának elengedhetetlen része, s a legtöbb Nemzeti Dohányboltban is kapható valamilyen formában. Általában úgy gondolunk a kávéra, mint ami megadja a szükséges energialöketet, amellyel képesek vagyunk elindítani a napot, vagy átlendülni a holtponton egy álmosító délutánon. Azonban a közelmúltban kiderült, hogy a kávé nem is ad energiát, hanem inkább „kölcsönadja” azt.

Ahogy arról a The Conversation beszámolt, az egész nyitja, hogy a koffein miként működik a szervezetben, különösen az adenozinreceptorokkal. Az adenozin egy szerves vegyület, amely „gátló neurotranszmitterként” működik az agyban. A szervezetben természetesen előforduló adenozin a sejtjeink működésének egyik mellékterméke, ugyanakkor ez felelős az alvási és ébrenléti ciklusaink szabályozásáért. Amíg ébren vagyunk, a szervezetünk folyamatosan termel adenozint, és amikor az a receptorához kötődik, „azt mondja a sejteknek, hogy lassítsanak”, és ettől leszünk álmosak.

A koffein, amely szerkezetileg hasonló az adenozinhoz, úgy működik, hogy maga is az adenozinreceptorhoz kötődik. Ezzel egyrészt nem teszi lehetővé, hogy az adenozin kapcsolódjon a receptorhoz, másrészt mivel nem pontosan ugyanolyan alakú, mint az adenozin molekula, nem váltja ki ugyanazt az álmossági reakciót. Ezért érezzük, hogy kávéfogyasztás után energikusabbak vagyunk, s nem álmosak.

Ám természetesen minden jó dolog véget ér egyszer. Végül ugyanis a koffeinmolekula leválik az adenozinreceptorról, és az összes adenozin, amit a szervezeted az ébrenlét során – mialatt a koffein nem engedte a receptorokhoz az adenozint – létrehozott, többé-kevésbé egyszerre kapcsolódik a receptorokhoz. Emiatt érezzük magunkat hirtelen nagyon álmosnak egy kávé elfogyasztása után pár órával. Ezt a hatást „alvásnyomásnak” is nevezik.

Az, hogy mennyi szabad adenozin van a szervezetünkben, amely még nem kötődött a receptorokhoz, és hogy ennek következtében mennyire vagyunk álmosak, befolyásolja, hogy az elfogyasztott koffein mennyire ébreszt fel bennünket. Tehát a kávétól, amit a nap folyamán később iszunk meg – amikor már több álmos jelzést kapunk –, energikusabbnak érezhetjük magunkat.

Ám ha túl későn iszunk kávét, a koffein megnehezítheti az elalvást lefekvéskor. A koffein „felezési ideje” (mennyi idő alatt bomlik le a fele) körülbelül öt óra. Ez azt jelenti, hogy mindannyian másképp dolgozzuk fel a koffeint, így egyeseknél gyorsabban elmúlik a hatása. A rendszeres kávéfogyasztók talán kevésbé érzik a koffein energialöket-szerű hatását, mivel idővel kialakul az élénkítőszerrel szembeni tolerancia.

Összességében a The Conversation cikke nyomán elmondható, hogy a koffein fogyasztása nem ad több energiát, és nem csökkenti az általános álmossági szintünket a nap folyamán, hanem lényegében a későbbre tartogatott energiánkat vesszük kölcsön. Ám a számlát végül ki kell egyenlíteni.

Nyitóképünk illusztráció (Fotó: Freepic.diller / Freepik)